 |
| Buda, Pest és környékének térképe a népvándorláskor, az árpádkori törzsek letelepedési helyeivel. A térképet az 1959-es általános iskolás, 8. osztályos "Történelmi Atlasz"-omból scanneltem be |
Nem megyünk most vissza az avarokhoz és a bronzkorhoz, de mondjuk lehetne, de erre legyen most elég csak ez a 8.osztályos koromból rám maradt történelmi térkép a népvándorlásokkal, Gubacs területén már avarkori sírok is voltak...
Tehát hogy is van az, hogy Pesterzsébet a régidőktől…?
Kicsit belenézünk ebbe, így kanyarodjunk vissza oda, hogy ezt a területrészt már régesrég Gubacs-nak hívták…no’de mikortól, hogyan…mit mondanak a régi történeti leírások…?
Hallottuk már nyilván, hogy Gubacs meg valami monostor, de hogy van ez akkor? Pergessük vissza az időt most csak Szent István királyunk idejére. Szent István sorjában alapította-építtette a monostorokat, templomokat és az ő utána következő királyok szintén. Na’most biztosan emlékszünk olyan történelem órákra, hogy pl. „trónviszályok korszaka”…
Hát igen, a trónviszályok idején volt egy árpádházi Salamon nevű magyar király, aki Magyarország királya volt, 1063-1074 között uralkodott.
És akkor most ugorjunk el Miskolc alá, a mai Borsod megyébe, a Muhi pusztára, arrafelé már létezett a nagyon régi időkben is lakott település. Olyan ősrégi árpádkori települési területről van szó, ahol a honfoglaló magyarság is korán megtelepedett, amely mai néven Mezőcsát ez nagyjából arrafelé van, ahol a Tiszába ömlik a Sajó folyó. Mezőcsát közvetlen környezetében a Sajó folyónál van Muhi puszta, ahol a híres Muhi pusztai 1241-es csata volt a tatárokkal, és nagy vereség, ettől a Muhi vereségtől számítjuk a tatárjárást.
 |
| A Százdi Monostor 1067 évi jelölése Eger, Debrő, Szíhalom mellett egy 1090-es évjáratot ábrázoló történelmi atlaszból |
Ott Mezőcsáttól délkeletre már az Árpád-korban is létezett Szá(s)zd nevű település. Ma viszont ez a Százd nevű település sajnos már nincs, ma már csak puszta. Mezőcsáttól csak egy ún. Százdi dűlő vezet arrafelé, ahol egykor a százdi monostor állt. Az 1067-ben alapított Százdi apátság nevét ez a dűlő a mai napig őrzi.
Nos akkor, hogy a csudába jön ide Gubacshoz ez a százdi monostor, miért emlegetik a régi irodalmak hozzákapcsolva a mai Pesterzsébetünkhez ill. Gubacs történetéhez ezt az innen kb. 200 km-re lévő százdi monostort?
Tehát ott tartunk, hogy Salamon király uralkodása alatt, kb. 1067-ben alapítottak azon a területen egy monostort-apátságot, ez az ún. Százdi Monostor. Ennek a monostornak az alapító okmányában 1067-ben arról írnak, hogy Pest városától az értelmezés szerint kb. délkeletre birtokok vannak és…
A Magyar Katolikus Lexikon szerint:
…Százdi egykori monostor, Tiszakeszitől 2 km-re a Tisza árterületén középkori templom alapfalait és XI. sz. sírokat tártak fel. 1067 körül Aba nemzetségbeli Péter ispán Szűz Mária tiszteletére itt monostort alapított és birtokokkal bőven ellátta. Valószínűleg a tatárjáráskor elpusztult, az alapítólevél 1267. évi átiratban megmaradt. Más emléke nincs…
Tehát a monostoralapító az Aba nemzetségbeli Péter ispán, aki más birtokokkal együtt ezeket a Pest alatti birtokokat a százdi monostornak adományozta. Annyit illik tudni a dologról, hogy az Aba nemzetség Árpád vezérünk idejében és utána sok birtokot szerzett, aztán a mai Borsod-Abaúj megyében telepedtek le, egy idő múlva nyilván már snassz volt a messzi Pest tájék, a továbbiakban már nem voltak fontosak a Borsodtól távol eső Pest környéki területek, így mivel a monostorhoz birtokot is kellett társítani, tehát eladományozta azt az egyik leszármazott, ez a bizonyos Péter ispán ezt a Dél-Pest környéki területet.
És mi volt ebben a Gubacsot érintő dolog tehát?
 |
| Buda, Pest és környékének térképe a középkorban, Gubacs ábrázolását néha az Üllői út tájékára is helyezték. A térképet az 1959-es általános iskolás "Történelmi "Atlasz"-omból scanneltem be. |
Hát az, hogy az oklevélnek a mi Gubacsunkat érintő része ezt mondja:
„Adom Chabarakusa pusztát hat szőllőművessel és 12 földműves tanyával, adom Gubach prédiumot hét halásszal és a Dunán levő szigettel, három ekével és három (rab)-szolgával, adom Nywyg pusztát öt ekényi földhöz való szántóvetőkkel együtt…"
(kb. az eredeti írás szerint írva és értsd mai magyar nyelven: Chabarakusa = Rákoscsaba, Gubach predium = Gubacs puszta, Nywyg = Alsó-némedi…)
 |
| Középkori települések Gubacs és Soroksár környékén |
A "predium" fogalomról külön kis tanulmányt lehetne írni, sokat olvasgattam ezekről. A lényeg kb. az, hogy sok szolga tulajdonképpen a kalandozásokból elfogott harcos volt, ugyanis kalandozó őseink sok embert hurcoltak magukkal a kalandozások során, ezek a szolga-foglyok és leszármazottaik lényegében rabszolgáknak tekinthetők.
A szolgákra kitérve még annyit illik tudni, hogy a "Szent István I. Törvénykönyve" részletesen foglalkozik a szolgákkal, azaz a rabszolgákkal, erre különösen vonatkoznak a Törvénykönyv 14., ...29., törvényfejezetei.
A prédiumokat-pusztákat ezekben az igen régi időkben akkoriban szolgákkal együtt adták-vették, esetleg adományozták. A prédiumok olyan területek voltak, ahol ezek a szolgák dolgoztak és gazdálkodtak a tulajdonos részére, tehát ne gondoljuk azt, hogy ezek lakatlan puszták voltak.
Na'most a jelzett prédium-terület tehát főként a mai Pesterzsébet vonatkozásában Pesttől délre-délkelet felé van és Rákoscsaba, Gubacs, Alsónémedi táján található és valóban erről a Gubacs területről is van szó az okiratban, tehát ez az első írásos dokumentumunk Gubacs létezéséről és ez 1067-ben történt.
Aztán jött 1241-ben a Muhi-pusztai csata, amit elvesztettünk és a tatárjárás. A tatárjárás során nyilván pusztultak a falvak, települések.
 |
| FeAz 1240-es Muhi csata jelölése egy történelmi atlaszból |
Gubacs azonban a nagy pusztítás ellenére sem semmisült meg teljesen, aztán a XIV.-XV. században újjáéledt.
Majd jöttek a törökök és az 1526-os mohácsi csata. A törökök nyertek, a mohácsi csata után aztán a törökök 1541. augusztus 29-én aztán elfoglalták Buda várát, Budát-Pestet és a Duna-Tisza köze török kézre került.
A Duna mentén húzódott hadi út mentén- a későbbi Soroksári út mentén vonultak a hadak és több környékbeli faluhoz, településhez hasonlóan Gubacsot is elpusztították. A török seregek a jobbágyok ezreit hurcolták el.
A török hódoltság alatt Gubacs ill. a mai Pesterzsébet területe nem volt lakott település.
Hogyan tovább Gubacs...?
a cikk folytatása a 3. részben)
(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
