Kiskosuti sarkán Landauer Villa. (2.r.)

Megnéztük tehát az első Erzsébetfalva Községháza építésének átadási idejét: 1882 május 7-e, és nézzük meg hozzá az egykori képet a Községházáról, nekem a Községháza és a Landauer villaépület bizonyos tekintetben, kialakításra hasonlónak tűnik. Az egykori térképek és a Községháza adatok alapján a két épület kb. azonos időben épülhetett, na most azt nem tudom, és nem is akarom eldönteni, ugyanaz volt-e mindkettőnek a tervezője ill. kivitelezője, de bizonyos jellegvonások hasonlóak. A Landauer villát mai állapotában az első és második rész képein több fotón is láthatjuk, előlnézetből a Kiskosutinak a Templom felőli oldaláról nézve, valamint a Kiskosutiból a Nyári Pál utca felőli irányból nézve is. Ha megnézzük az 1910-es kataszteri rajzot, látható, hogy a mai Kossuth Lajos utca és a mellette lévő idetartozó szántók csak hosszanti szántót, ill. egybefüggő telket jelentettek a Rudolf u. (ma Nyári Pál utca) és a Mártírok útja felé. A rajzot úgy nézzük, hogy ne vegyük figyelembe a piros pótbeírásokat, mert azt jóval később, csak kb. 1930-35 körül vezették fel az eredeti 1910-es kataszteri rajzra. Látszik ugyanúgy az épület alaprajza, mint mostani állapotában, elől a személybejáró is ugyanolyan, mint az 1910-es rajzon, és jobboldalt a lovaskocsi (hintó?) bejárat helye is megegyezik. Pár évvel ezelőtt az épület tetőzetét tatarozták, aztán úgy látszik a verandák felett már nem igazán fejeződött be, más vonatkozásban úgy látni, minden olyan, mint 130 évvel ezelőtt, nyilván mindenkinek gond mindig a pénz.

Na most a név, Landauer. Nem tudom hogy melyik Landauer család lakott itt akkoriban Erzsébetfalván, nem is ismertem őket. Az 1950-60-as években hallottam, hogy külföldön vannak, nem az igazi tulajdonosok laknak ott, és valóban több család lakott benne. Az viszont biztos, hogy az 1800-as évek második felében és az 1900-as évek elején mindenképpen eléggé tekintélyes család lehetett, mert pl. az 1800-as évek vége felé Landauer Ferenc József pesti polgár az Andrássy út külső részén az Oktogon után ún. nyári rezidenciának egy komoly épületet építtetett, ma Andrássy út 112. szám. Az épület aztán az 1960-as évek elején a Fiatal Művészek Klubja (FMK) lett, majd a KOGART (Kortárs Művészeti Gyűjtemény-Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) székhelye lett, lásd ehhez a többszintes épület fotóját.

Aztán találtam még valamit, a Vasárnapi Újság 1879 júniusi 15-i számában, Dr. Landauer illatos hajbalzsamot hirdet, mely 1 frt-ba kerül…persze más volt az a „frt”, mint ez a mostani „Ft”…feltételezhetően ugyanaz a Landauer család lehet, vagy valamelyik oldal családága, de az biztos, hogy az évjáratok-korszakok tökéletesen megegyeznek.

Visszaemlékszem arra, hogy gyermekkoromban is mindig-naponta mentem el az épület előtt, és álltam sokat ebben a „kiskosuti-jókai” villamos megállóban, vártam a 30, 32-es villamosra, és számtalanszor körűs-körül megcsodáltam az épületet. Volt egy általános iskolai osztálytársam is (Sinkovics), az ő édesanyja a villamos megállónál volt éveken keresztül az újságos egy kis újságosbódéban, és ez a család az 1950-es években ebben az épületben lakott, az egyik pincében kaptak a Tanácstól ott helyet, akkoriban voltam néhányszor abban az épületben, de azóta sem.

Napjainkban is nap mint nap egykedvűen ott megyek el-megyünk el az épület mellett, mintha nem is Pesterzsébet egyik legrégebbi épületritkasága lenne…
Az egészhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy más átalakulásokhoz hasonlóan egyszer ez a nagyon régi kb. 130 éves villaépület is sajnos eltűnhet, és ez is átalakul gyönyörűségesen ún. szocreálos modern kockaházzá, hát ettől tartok… Pedig az ilyen ősrégi erzsébeti épületek megérdemelnék, hogy mi erzsébetiek figyeljünk fel és jobban vigyázzunk rá...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet 1956 október

Általánosba mind a nyolc évet a „régimártirok” suliba jártam. 1956 őszén a hatodik osztályt kezdtem, szintén a vegyes-ben. Az osztályunkba általában 23-25 lány és 6-8 fiú járt. Általában úgy volt, hogy mint jó gyerekek a suli után azonnal még nem mentünk haza, a környékbeli üres grundokon, pl. főként az Angyal utcában is (most Hosszú utca) sokat játszottunk, focizgattunk, esetenként birkóztunk is suli után. Az 1950-es években váltott műszakokban jártunk iskolába, így pl. 1956 október 23-án mi, a felső tagozatos hatodikosok délutánosok voltunk.

A délutános tanítás ezen a napon is rendesen elkezdődött déli egy órakor. Aztán úgy látszott, valami nem stimmel, a tanáriban valami megbeszélés lehetett, a harmadik óra csak kb. jó fél órás késéssel kezdődött el, de nem is tartott sokáig. Bejött egy másik tanár és mondta, hogy igazgatói utasításra mindenki menjen haza, a többi óra elmarad és másnap szerdán ugyanígy lesznek az órák, tehát délutánra kell jönni.

Mi persze örültünk neki és ugye, ki a fene akar még ilyen korán haza menni, nekiálltunk szokás szerint a társainkkal; fiúkkal-lányokkal játszani a környéken és hogy később megyünk haza. De 1-2 óra múlva nemsokára azon vettük észre magunkat, hogy a háziasszony szülők, idősebbek már keresnek bennünket is, meg az iskolából másik srácokat, lányokat is, hogy azonnal hazamenni.

Aztán lassan kezdett sötétedni is, az utcákban valamiért eltűntek az utcai villanyvilágítások is, semmit nem lehetett tudni mi van, de valahogy különösnek tűntek a dolgok…

Aztán otthon jöttek haza szüleim, Édesanyám Pestről, Apukám Csepelről a Golyóscsapágygyárból, Balogh nagyapám szintén Csepelről a Varrógépgyárból jöttek haza és meséltek amit láttak és tudtak, és jöttek a különböző hírek, és aztán jött a Kossuth Rádió-ban az emlékezetes esti Gerő Ernő rádióbeszéd...
Természetesen másnap nem kellett iskolába menni, meg még egy jó darabig…
Gyerekfejjel ezen a napon délután én még csak ennyit tapasztaltam…

Nemsokára, néhány véres nap után, november 4-én a szovjet tankok is megjelentek, dübörögtek be a Nagykőrösi úton, a Soroksári úton, a Kossuth Lajos utcába is bejöttek, keresztül jöttek a Templom tér sárga keramitján és aztán sajnos még sok minden történt...

Saját fotókat nem tudok kitenni 1956 októberéről…Kerestem viszont a neten erzsébeti érdekességet, amely 1956 októberéhez kapcsolódik. Sikerült is találni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában lévő két kis dokumentumot, mellyel remélem nem követek el jogi problémát, hogy 1956-os megemlékezésül ide a Pesterzsébeti Érdekes blogba főként pesterzsébetiek részére megtekintésre kirakom.

Az egyik egy korabeli röplap, melyet 1956 október 29-én adott ki a XX. kerületi Forradalmi Ifjúsági Szövetség és forradalmi követeléseiket tartalmazza.
A másik kép Pesterzsébeten egy teherautó roncsot ábrázol, azt hogy hol készítették, nem tudom, talán a Határ úton vagy a Nagykőrösi úton, vagy… ehhez kérem az olvasók segítségét, hol készülhetett a fotó 1956 októberében.
Itt van még egy kép, mely fotó a régi pesterzsébeti Szabó Ervin Könyvtár előtt készült, mely akkor a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt volt, a képen könyvégetést látunk 1956 október 26-án, a fotó a Pesterzsébet története c. könyvben jelent meg.

Póthozzáírás 2011 október 22-én:

Ezt a Pesterzsébet, Kossuth Lajos utca 24 (26) (?) szám alatti Szabó Ervin fiók-könyvtárat a részben jól sikerült városrekonstrukciónál ugyebár lebontották...a kis iskolai mártíroksuli minikönyvtáron túlmenően én ebbe a könyvtárba valamikor az 1960-as években kb. 20 éves koromban léptem be, nappali tagozatos tanulóknak-középiskolásoknak akkor 1 Ft volt az egy éves tagsági díj...
Még arra is emlékszem, hogy azért is kezdtem oda járni, mert Balogh nagyapám nagyon szerette azt a könyvtárat, nagyon sokra tartotta a könyvtár könyvállományát, még mondta is 56 után, hogy rengeteg régi könyvtári erzsébeti anyag is eltűnt-elveszett a könyvtárégetés-kirablás után...no'meg csinos erzsébeti lánykák is jártak oda...persze csak könyv és tanulás, meg új ismeretek szerzése végett...

Különben a könyvtár tagsági díj befizetésére is nyugdíjas korában is mindig ő adta az éves tagsági díj árát...

Nagyon sokáig, pontosan egészen kb. a 70-es évek vége felé a könyvtár megszűnéséig-lebontásáig könyvtártag voltam...és sokáig meg is volt a szürkéskék borítós több lapos könyvtári kölcsönző füzetem...vigyáztam mindig rá...de remélem egyszer még megtalálom...már lassan az is múzeális emléknek számít...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kiskosuti sarkán Landauer Villa. (1.r.)

Pesterzsébeti emberek többségében a városközponttal foglalkoznak, a Polgármesteri Hivatallal, a Templommal, a Pflum(m) Központtal, és alig veszik észre, hogy mennyi szép épület létezik még.
Sétáljunk most el a „nagykosuti” környékéről a „kiskosuti”-ba, menjünk el a sok kis kedves bolt előtt és ha elhagyjuk a Csarnok-ot is, hirtelen egy csodálatos épület jelenik meg, igaz, sokszor különböző hirdető táblákkal, esetenként választási plakátokkal is barikádozva.

Itt van ez a ház a szemünk előtt a Jókai Mór utca és a Kiskosuti sarkán a villamos megállónál. Biztos vagyok benne, hogy sok ember észre sem veszi ezt a már sajnos kissé lerobbant állapotban lévő csodás épületet, ez az egykori Landauer Villa.

Sehol semmilyen iromány ezt az épületet nem említi meg sehol, legalábbis én nem találtam róla semmiféle leírást-adatokat, pedig tudni kellene, hogy ez is azon épületek között van, melyek Erzsébetfalva legrégebbi épületeit jelentik.

Nézzük meg az egykori épületet a térképen. Itt van egy 1882-ből való Erzsébetfalva és Kossuthfalva térkép, ahol ez az épület a térképen már be van jelölve a hozzátartozó birtokkal együtt. Gondoljuk csak el, egész Erzsébetfalva-Pestszenterzsébet szinte még alig létezik és ez az épület már állt.
A régi térképeken látszik, hogy a Jókai Mór utcától kifelé a Nagykőrösi út felé még semmiféle kosuti nem létezik, és hogy a Landauer birtok egészen a Vezér utcától (Jókai Mór utcától) a Rudolf utcáig (Nyári Pál utcáig) húzódik.

Ha megnézzük az épület építészeti stílusát, olyan jegyeket hordoz magában, melyek az 1870-80-as években voltak egyes villaházak jellemzői. Díszes építészeti tervezés jól megtervezett kialakítással, pincével, gondosan megszerkesztett üvegezett-beépített verandákkal, és mindez úgy kivitelezve és megépítve, hogy még 130 év múlva is minden különösebb tatarozás nélkül álljon a létesítmény.

Most javaslom, nézzük meg egy kicsit az első Erzsébetfalva Községháza építésének átadási idejét: 1882 május 7-e.

(folytatása a második részben)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Ne énekelj villamoson

Elítéltek egy makacs kormányzósértőt.
Vasárnap, 1926. április 25.

Köntös László betűszedő 1925 november 3-án Pesterzsébetről iparkodott egyik villamoson befelé a fővárosba. Ugyanazon a villamoson ült Eichardt István rendőrtanácsos is, aki figyelmessé lett arra, hogy a betűszedő dalolgat a kocsin. Jobban kezdett figyelni és megbotránkozva hallotta, hogy Köntös kormányzósértő dalt énekel. A rendőrtanácsos a legközelebbi rendőrőrszem előtt megállítatta a villamost, a betűszedőt átadta a rendőrnek, aki azonnal előállította.
Köntöst kétheti letartóztatás után ideiglenesen szabadon bocsátották. Ez év január elején újból a villamoson utazott Köntös és ugyanazt a nótát énekelte. Erre megint letartóztatták, és azóta letartóztatásban van. A fogságból vezették ma elő a büntetőtörvényszék Kenéz-tanácsa elé, mely kétrendbeli kormányzósértés vétsége címén vonta felelősségre. A betűszedő részegségre hivatkozott. A tanúkihallgatások után a bíróság bűnösnek mondotta Köntös Lászlót kétrendbeli kormányzósértés vétségében és ezért 6 hónapi fogházra ítélte.

megjegyzés:

Az eset tanulsága; (a népi bölcsek szokták mondani),"a falnak is füle van". Itt nem is volt fal. és még is hallotta egy illetékes túlbuzgó. A másik tanulság, ahol nincs "obutszmanus," vagy legalább egy "sztárügyvéd," jobb, ha nem énekelsz semmit, mert hat hónapig csak vizet ihatsz, és a kocsmáros is kárvallott, mert félévig kevesebb lesz a bevétel a kasszában.

Ferenc József utca Erzsébeten. (3.bef.r.)

A második részt azzal fejeztem be, hogy ide a Ferenc József utcába (Mártírok útjára) sorba állni is jártam, no de miért, sorban állni a majdnem XXI. században…?
1956 október 23-a után november-december hónapokban rossz volt az ellátás, és 12 éves gyermekként többször sorban álltam kenyérért. Az egyik képen látszik egy épület, most pirosas jellegű Rubin söröző és Vegyesbolt üzletté lett átalakítva, akkoriban itt egy pékség üzemelt. 1956-ban és 57 elején a téli hónapokban sokszor reggel 7-től déli 2 óráig is álltam 1 kiló, vagy fél kiló kenyérért és örültem ha sikerült kapni a családunk részére kis kenyérkét. Volt úgy, hogy ketten-hárman is beálltunk a családomból, pl. Balogh nagyapámmal együtt rendszeresen mentünk, hogy jusson kenyér a két családnak.
Aztán sokszor nem jutott, mert előfordult itt is meg a Kosuti és a Köteles utca sarkán lévő Pékség-ben is, (ami aztán SKF lett, most meg ADIX csapágysarok) hogy jöttek felkelők teherautóval és elvitték az éppen kisült kenyereket, és mondták: a felkelőknek kell, katonáknak kell és akkor aztán egy darabig nem volt kenyér…
A mai gyerekek ezt már nem tudják, de inkább ne is tudják...

A Rákosi Mátyás Csepel Vas és Fémművek (a nagy csepeli gyár) ez idő tájt sokszor be volt zárva, közlekedés sem volt sokszor, nyilván így fizetés és pénz sem volt…
No, de honnan a csudából volt mégis pár forint legalább kenyérre, krumplira? Hát onnan, hogy kisrác koromban mindig gyűjtötte a Család nekem és el lettek rakva az akkori 1947-ben kiadott Kossuth 5 Ft-osok, melyek különlegességnek számítottak kis ezüst tartalmuk miatt, és volt ebből vagy 150 db. És akkor ezeket a pénzeket elővettem és ebből vette családunk a legfontosabb dolgokat: így pl. kenyeret az említett pékségekben, krumplit és lisztet, zsírt a Csarnok téren a vidéki paraszt árusoktól és némi húst, szalonnát szintén a piaci-vidéki kofáktól. Mondanom sem kell gondolom, hogy ezekből az 5 Ft-osokból már egy darab sincs, de aki esetleg alig emlékezne, itt a netről levett fotón látszik.

Aztán közben 1952-53-ban építettek egy iskolát a Mártírok útja másik végében, és megnyílt az „újmártírok” suli is, a Mártírok útja 215. szám alatt, 1953 szeptemberében, és azért „újmártírok”, mert a régi Mártírok útja 47. szám alatti iskola az a „régimártírok”…
Ehhez is mellékelek egy fotót, az „újmártírok” suli építésének idejéről, meg még egy osztály évszám jelölő fotót, és látjuk, hogy ekkor még az ún. Rákosi címer volt, és ezen a cím a Mártírok utja 216. szám. (tehát nem 215, mint a nyitás idején)

Aztán a Mártírok útját még átszámozták, ekkor az iskola már 208. szám lett, most ez a címe, és jelentős sorházas lakótelep is létesült.
Ehhez beteszem a „Pesterzsébet a hazám” blogból Faluvégi blogtársunk egy hozzászólását melyet nemrégiben írt a Mártírok útja majdnem végéről:
„Annyira faluvége volt, hogy egyetlen „szürcsölde” sem volt a környékünkön. A legközelebbi egy presszó volt, az akkori Gárdonyi Géza - Magyar u. sarkán. Oda küldtek a fonott demizsonnal borért, a nevére nem emlékszem. A 209. számmal véget ért az utcának azon oldala. A lakótelep helyén egy mélyedés volt bolgárkertészettel. Csak a Burma vasút után volt még néhány ház. 1952-ben felépült az iskola, 68 körül az ABC, meg a lakótelepet is elkezdték, 73-ban épült az uszoda. Az óvodára nem emlékszem. Az utca másik oldala már meg volt gyerekkoromban is.”
Másik blogtársunk „tojpli” ezt azzal egészítette ki, hogy „a sarkon előbb a Menázs kocsma volt utána Éva presszó lett”.
Az biztos és látszik, hogy valóban ún. faluvége volt a környék.

2001-ben érkezett meg a világvárosi méret is, a Mártírok útja végében megnyílt egy európai méretekben is nagyon komoly TESCO szupermarket, a régi Beer birtok-puszta világvárossá vált, Pesterzsébet M5 Megapark létesült, 30.000 m2-es bevásárlóközponttal, mely kb. 6 hónap alatt épült meg, ez a Tesco is jelentősen hozzájárult a Mártírok útja és a kerület fejlődéséhez.
A Mártírok útja végében a 286. szám alatt még Pesterzsébeti Lovas Sport Egyesület is létesült kikapcsolódási lehetőségekkel és látnivalókkal, és úgy látszik ezzel visszatértünk oda is, hogy a lovag Beer kapitány egykori Kapitánypuszta területe, ahol nyilván egykoron voltak lovak, most megint lettek lovak…

Ezzel a háromrészes cikksorozat végére értünk, ja, de még annyit, hogy kiteszek egy saját készítésű fotót a keresett házról is, mely tehát a Ferenc József utcza 203. szám, de „új” több mint 60 éves nevén már rég Mártírok útja 203. szám…de a postás bácsi nyilván mégis megtalálja a címet ezen az utcaneven-házszámon is…
Az épület pedig a mellékelt térképek és ismeretek alapján 1930-31 körül épülhetett; elismerés a ház lakóinak, hogy még most is védik és őrzik kb. 80 éves házukat és az értékesnek mondható régen készített és felszerelt házszámukat.

Végezetül még valami; az utca, mely a Ferenc József nevet ténylegesen több mint 50 évig viselte, megérdemli, hogy kitegyek egy viszonylag kevésbé ismert fiatalabb kori portrét Ferenc József császár és királyunkról, ahol magyar tábornagyi uniformisban látható, a Magyar Szent Koronával.

(Bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

A "kiskosuti" kezdete.

Itt kezdődik a "kiskosuti", mondhatnánk azt is, hogy a gyalogos átkelést jelző zebrát, már annak nevezhetjük. Erre van valahol a "kiskiskosutis" a Zettvel szűkebb hazája, és itt nyomkodja a billentyűket is, amikor próbára teszi emlékezetünket, ismeretterjesztésnek álcázott találós kérdéseivel.
Például ilyenek: nyolc térképrészlet, 42 utcanévvel, és különböző nevű utcákban piros pontokkal jelölt helyek. Kérdés: hol lakott az a kovácsmester, aki bánatában félkiló patkószöget evett, mert a felesége megszökött a kovács inassal, aki a fújtatót kezelte.

Mostanában valami hasonlóra készülhet az "Zettvel", mert régen nem nyomta le a billentyűn még az "a" betű gombját sem. Biztos valami új kacifántos kérdésre koncentrál.
Nekem pedig be kell vallanom, hogy mivel semmi értelmes nem jutott eszembe, ezért csak úgy megnyomtam a fotó masinám gombját, ami hatására a gép az itt látható képet készítette, és én pedig írtam egy sor zagyvaságot, aminek semmi értelme. Magára vessen aki elolvassa.

Nézettség

A blog e heti nézettségének grafikonját, csak mint érdekességet szeretnénk bemutatni. Meglepő hogy egy induló egyszerű blog ilyen nézettséggel kezdjen. Remélem a jó "Zettveles" írások lendülete nem törik meg, és én sem leszek lustább, mint különben vagyok. Ha valaki úgy gondolja, hogy van valami jó kis erzsébeti története, és szívesen megosztaná velünk, az küldje el az emilemre. Aztán majd meglátjuk.

Ferenc József utca Erzsébeten. (2.r.)

1930-ban a térképeken még mindig nincs a Ferenc József utcában 203. szám. A terület még mindig a Lovag Beer birtok ill. Beer puszta része, de már időközben gazdát cserélt, és Klinger-Munk birtokká változott.

Itt jegyzem meg, hogy a Lovag Beer családról annyit érdemes tudni, hogy ez a család, pontosabban lovag Beer Vilmos kapitány végezte az 1900-as évek táján a postai szállításokat; kb. 400 lovuk volt és igen sok különböző jármű, levél-csomag szállító postakocsi és egyéb jármű, több mint 300 alkalmazottal.

(Egyébként úgy tudom, hogy Beer Kapitány titulusa alapján van a Kapitány-puszta elnevezés itt Pesterzsébeten...)

Tehát 1930 táján vagyunk és itt most felteszek a Ferenc József utca 47. számú iskolában 1932-ben készült osztályfotót, melyen a legalsó sorban néhai Édesanyám is rajta van, az osztálykép James blogjában is tavaly megjelent: katt a felíratra
Pesterzsébet régi photográfiák gyűjteményben, és láthatóak a
"Gubacsi Határcsárda" képei is, .

Az iskola felépítése után néhány év múlva a Ferenc József iskola mellett közvetlen az Angyal utca (az utcát Angyal Gáborról nevezték el, nem az égi angyalokról...) sarkán (ma Hosszú utca) egy Állami Óvoda is megnyílt, de a II. háború után a mellékelt 1947-es térkép szerint is 1947-ben még mindig Ferenc József utcának hívták az utcát.

Igen, szép lassan tehát eljött 1949-1950, és jött első ötéves tervünk, mely mint tudjuk Béketerv (!) volt, és a rendszernek már nem tetszett a Ferenc József név, meg különben is kb. 50 évig ez volt neve, ki hallott már ilyet, így ideje volt nevet kellett változtatni, az utca új nevet kapott.
Itt említem meg, hogy ebben az időben keresztelték (sicc!) át a (Habsburg) Ferenc József utcával párhuzamos másik utcák neveit is, tehát a Rudolf utca (Habsburg Rudolf főherceg) Nyári Pál utca lett, és a Latinovics utca a Köteles utca új nevet kapta.

1949/50-ben tehát a Ferenc József utca nevet változtatott és felvette a Mártírok útja nevet. Itt mellékelek egy képet az előbb említett Óvoda belsejéről az 1950-es évekből, de itt már új az utca neve, a Mártírok útja jelenik meg. Én is ebbe az óvodába jártam az 1949-51-es években és emlékszem, hogy a szobában volt az akkoriban "önként spontán kötelező" kis szocialista dekorációrész, itt a képen is látszik a szoba végében a falon Rákosi elvtárs, vagy Sztálin generalisszimusz, meg 5 ágú piros csillag, ilyesmi...

Ez a Ferenc József u., vagy Mártírok útja mindig érdekes volt. Nagyon sokat jártam itt mindig, viszonylag kevés volt a bolt-üzlet, az utcasarkokon volt csak néhány kisebb bolt. De ide jártam óvodába, iskolába, itt voltak osztálytársaim, iskolatársaim, meg sok minden.

Volt egy kedvenc kis Trafikos bolt a Mártírok útja és a Vas Gereben utca sarkán, ahol az 1950-es években 5 fillér volt a stollwerck, 10 fillér a frutti, és 15 fillér egy kis üvegcukros diana-sósborszesz, de 4 db az csak ötven fillér volt az idős trafikos bácsinál.

Meg nagyon jókat lehetett itt „biciklizni”, szaladgálni, focizni, birkózni, a környező mellékutcákban is, de a Mártírok útján is…mert ne feledjük, ekkor még a Mártírok útján semmiféle autóbusz nem járt, autót ekkor még a Holdban lehetett inkább látni, de nem errefelé…

Aztán itt a Mártírok útján a „kiskosuti”-tól nem messze, volt egy csudijó kenyeres házi pékség is, 56-ban ide is jártunk kenyérért sorba állni, de a továbbiakról majd a Befejező részben…

(folytatása következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Emlékezzünk!

Vécsey Károly tábornokra, és kik életüket adták a szabadságért.

Háttérkép

Felrakom a háttérképet, hogy minden látható legyen ami rajta látható.

A kép nagyobb méretben is letölthető 1600 pix szélességben, ha valakinek ez is kevés akkor írja meg a képernyője méretét pixelben, és elküldöm a megfelelő méretben a képet. A képre kattintva a megjelenő kép tovább nagyítható.

Ferenc József utca Erzsébeten. (1.r.)

A”PESTERZSÉBET-a hazám” blogban Faluvégi nicknevű olvasótársunk „Emlék a Monarchiából” megnevezéssel rakott ki egy „Ferenc József-u. 203” házszám fotót.
Ez a kis kép adta azt a gondolatot, hogy érdemes utána nézni a Ferenc József utca kialakulásának. Nézzük meg, hol létezik ez az utca, hol is volt, hol van, amikor ilyen utcanevet nem lehet találni a mai térképeken; Pesterzsébeten most biztos, hogy nincs Ferenc József utca.

A Ferenc József utca helye már az 1860-as térképeken megjelenik, lásd ehhez a mellékelt térképet. Ekkor ez az út a Határ útról indulva kifelé mint a Nagykőrösi úttal párhuzamos főbb kivezető utat jelentette, az első Ferenc József utcai lakott telkek ezen az utcán főként a Határ út környezetében jelentek meg, az 1902 és 1905-ös térképeken már láthatók.
A Határ út után a lakott telkek a mai Kossuth Lajos utca felé többségében eltűntek, a Nagy Sándor utca után a Kossuthfalvai rész főként a parcellázások miatt lett rendezettebb és lakottabb.

Az 1905-ös térképen Erzsébetfalván már utcanévvel feltétlen létezett Ferencz József utca, (akkoriban így: Ferencz) ezt az 1905-ös térképen jól látjuk, az utolsó egykori házszám alig olvashatóan 79. házszámot mutat.
Itt feltétlen szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abban az időben a Ferenc József utca hosszában birtokhatár vonalat is kijelölt.

Az 1920-as évek táján szükségessé vált, hogy a környéken iskola épüljön és megnyílt a Ferenc József utca 47. szám alatt az Állami Elemi Népiskola, mellékelve egy régi képeslap részlet. A felvételt az akkori Angyal sarkáról készíthették, láthatóan ekkor még ott nem volt ház.
Egyébként érthetetlen módon 1957 után az Angyal utca nevet jellegtelen Hosszú utcára keresztelték át, de ez érthető, nyilván az Angyal név valamilyen elöljáróknak nem tetszett, pedig az utcanév Angyal Gábor nevéről maradt fenn, nem pedig a mennybéli angyalok nevét viselte.

A Ferenc József utca és a környék kezdett még egyre jobban benépesedni, mellékelek egy 1923. évi térképet, de a Ferenc József utca még mindig nem olyan hosszú, hogy 203. szám is létezhessen.

(folytatása következik)

írta: Zoltan-kiskiskosutis

Adelmann házaspár-hoz

Adelmann házaspár-hoz

James a blogjában http://fal-art.blogspot.com/ szeptember 30-án és október 1-én felrakott két cikket, melynek témája Erzsébetfalván az Adelmann házaspár meggyilkolása volt 1897 szeptember 21 és 22 közötti éjjel, a feltett cikkek az újságokban 1897-ben jelentek meg.
Elolvastam James figyelemfelkeltő cikkjeit, és mivel több régi furcsaság is érdeklődésemet felkeltette, próbáltam a neten az érdekességeknek utána keresni.

Az eset a hír szerint az Erzsébet utcában történt, de azt, hogy pontosan hol, azt nem tudtam kideríteni, de feltehetően tehát a bűneset helyszíne az akkori Erzsébet utcában azaz a mai Ady Endre utcában volt a mai Kossuth Lajos utca és a Határ út között. Az 1897-es helyszín hozzávetőleges elképzeléséhez mellékeltem egy akkori 1902-es térképet.
Az áldozatok Adelmann József Ignác fűszerkereskedő és felesége Adelmann Józsefné voltak, a leírások szerint vagyonosak lehettek; az újságok a boltjukat hol vegyesboltnak, hol szatócs, hol fűszerboltnak hívták.

Az ilyen szatócs jellegű kiskereskedelmi boltokban akkoriban az alábbiakat lehetett kapni: élelmiszer, vegyi élelmiszer, háztartási termékek, tejtermékek, cérna, tű és rövidáru, rövid szeszesital, de a kínálatban megtalálható a medvetalp, törökméz, ütőfás és ejzolt mézeskalácsok, (kemencében sütött cukorsziruppal készített ún. ejzolt tészta) valamint megtalálhatók még a gyermekek kedvelt játékai úgymint a vízi csicsergők, természetes anyagokból készült sípok, különböző hangkeltő eszközök, lúdtollas írókészlet stb.
Ilyenkor az ember elképzel magának tulajdonképpen egy mai bevásárlóközpontot, ahol ma is mindenfélét lehet kapni, azonban akkor valamivel kisebb üzletléptékben, pultos kiszolgálással létezett. A mai századunkban ebből nőtte ki magát gondolom a mai Tesco, Auchan stb.

A mellékelt további újságcikkek amiket találtam, már 1898-ban jelentek meg, 1898 május 15-én és 27-én, szintén az Országos Hírlap-ban Mikszáth Kálmán főszerkesztősége alatt. A megállapított tettesek végül is tehát Dobos Ferenc erzsébetfalvi lakos, valamint Varga Györgyné és Vella Menyhért kossuthfalvai lakósok voltak, akik ketten vadházasságban éltek. Mit is hívtak akkoriban vadházasságnak, tehát íme, a vadházasság állami hatóság előtti házasságkötés vagy egyházi esküvő nélkül létrejött együttélés férfi és nő között. Ez a parasztságnál, munkásságnál elismert együttélési forma volt, tehát házas felekként gazdaságilag együttműködtek, együtt lakva kapcsolatot tartottak fenn, esetleg utódokat is hoztak a világra.

Szerettem volna megtalálni azt is, hogy milyen büntetést kaptak akkoriban ezért a tettért az elkövetők, azt már nem sikerült kideríteni,de gondolom azért nem csak egy felfüggesztett ejnye-ejnye feddést kaptak, mint amit szinte mostanában adnak az ilyesmiért.

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis