Gráner Sándor vállalkozó neve tehát többször meg van említve az erzsébeti irodalmakban, úgymint telekvásárlások, parcellázások, Gráner telep is megjelenik valahol a Határ út környékén. Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette Erzsébetfalva telep 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben, Gráner Sándor 1906-ban pedig az új Községháza községi képviselőtestületének és elöljáróságának tagja is lett…
És akkor most jön az, ami lehet, hogy több erzsébetinek új dolgot jelent…tehát olvassunk bele egy tanulmányba ill. évkönyvbe:
Dr. Krishaber Béla pesterzsébeti kerületi főrabbi nagyobb tanulmánya a pesterzsébeti zsidók történetéről:
A „Pesterzsébeti zsidók históriája” (megj. Kecskeméti Vilmos Zsidó évkönyvében (1927) és Nagy Győri István városi főjegyző Gubacs-puszta-Erzsébetfalva-Pesterzsébet c. tanulmány foglalkozik.
„…Több nagyobb alapítványt is kezel a hitközség, melyeket Graner Sándor és neje, Ney Gusztáv, Vincze Jakab, Graner Ábrahám és Holczmann Hugó létesítettek különböző kultúrális és jótékony célokra…”
„Pesterzsébet, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 40.545 lak. A P.-i kongresszusi hitközség a 70-es években (azaz itt 1870) alakult. Kezdetben 10 családból állt a hitközség, ez idő szerint a családok száma 1600-ra rúg. Ez az aránylag rövid idő alatt történt rohamos fejlődés szoros összefüggésben van magának a városnak a fejlődésével, mely szintén néhány évtized alatt nőtt kis faluból rendezett tanácsú várossá. A hitközség egyik első elnöke Gráner Sándor volt, aki három évtizeden át vezette nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget. Az ő kezdeményezésére épült fel 1901. a hitközség impozáns két tornyos, románstílű szép temploma, ezen kívül is sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Nagy filantróp volt, aki végrendeletében egy milliárdot érő házát a hitközségre hagyta zsidó kórház céljaira." Gráner Sándor tudomásom szerint 1926-ban halt meg, erről ezt olvashatjuk az említett lexikonban:
„…Ugyancsak nagy veszteség érte a hitközséget Gráner Sándor tiszteletbeli elnök elhalálozásával. Az elhunyt három évtizeden át volt a hitközség elnöke; ő alatta épült az impozáns templom és sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Végrendeletében egymilliárdot érő házat hagyományozott zsidó kórház céljára.
(Az, hogy ez az akkori áron, kb. 1926-ban 1 milliárd koronát érő ház ill. a Kórház hol volt, nem tudtam rányomozni, talán a blog látogatóinak-hozzászólóknak sikerül…)
A mellékelt képeken különböző felvételek láthatók a volt pesterzsébeti zsidótemplomról és látszik az is, hogy szocreál stílusban milyen sikeresen alakították át a templomot képraktáros feladatok ellátására…
Kiegészítés a cikkhez Már-Kos hozzászólásával kapcsolatban:
2003-ban ezt az emléktáblát tette az újjáalakult izraelita közösség, itt rövidítve, de pontosan lásd a tábla fotóját:
„Ez a Ház rejti a Pesterzsébeti Zsinagógát, melyet az itt lakó izraeliták építettek saját pénzükön…1901-ben…A falak eredetiek, de a háborús károk és az 1960-as években bekövetkezett külső és belső átépítés akkora kárt tett az épületben, hogy lehetetlen a restaurálás…
Bpest, 2003. Május”
Összességében véleményem szerint elmondhatjuk, hogy a Gráner család sokat tett telekkialakítási és kereskedelmi tevékenységével, különböző adományaikkal Erzsébetfalva-Pesterzsébet kialakulásáért, a Gráner család tagjai itt éltek mint tősgyökeres alapítók 1851-től 1926-ig...igaz, hogy ez mindösszesen csupán 75 év...
Itt azonnal megjegyezve, még feltétlenül hozzá kell tennem, hogy tudomásom szerint sem a Pesterzsébet legrégebbi lakóháza hely nincs megjelölve, és sehol egy utca, tér elnevezés nem kapcsolódik a Gránerekhez...
"A hálás utókor" mintha nem is tudná, hogy ők valaha léteztek…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Szia Zoli!
VálaszTörlés" A hálás utókor...." - mondat ehhez kacsolódva telitalálat. Ily hálátlanok vagyunk mi emberek, ha nem tudunk profitálni valamiből.
Szia James!
VálaszTörlésJól észrevetted az utókor háláját...sajnos ez így van...
Jómagam is tudom, hogy a jövőbe kell nézni, de szerintem aki a múlt értékes hagyományait nem ismeri el, az a jövőt sem igazán érdemli.
James, köszönöm látogatásod és hozzászólásod.
Kedves Zettvel!
VálaszTörlésMár nagyon vártam a befejezést,érdekes és tanulságos volt olvasni. Külön köszönöm a zsinagóga belsejéről készült fotó megosztását, ez számomra nagy újdonság, még sohasem láttam!
A zsinagóga építése hatalmas dolog volt a századfordulós Erzsébetfalván és jellemző módon, amíg a többi egyház, elsősorban a katolikus templom alap állandóan azon vitázott, hogy kevés az összegyűjtött pénz a templomépítéshez, rosszul van kezelve, elsikkasztotta valaki, feljelentik ha nem adja elő nyolc napon belül, hogyan lehetne még kalapozni, sorsjátékot szervezni, jótékony bált adni, hogy több legyen, stb..., addig az erzsébetfalvai izraeliták pikk-pakk fölépítettek egy ilyen monumentális csodát.
üdv, Anita
Hallo Zettvel.
VálaszTörlésTe aztán egy mázlista vagy,
még hölgyek is írnak neked.
És milyen sokat.
Dodó.
Kedves Anita!
VálaszTörlésValóban így van ahogy írod, a katholikusok, reformátusok stb. halomra diskuráltak, vitatkoztak, megvitatnak minden fűt-fát...addig közben az izraeliták villámgyorsan felépítették ezt az impozáns Zsinagógát. Pedig akkor 1901-ben még csak a régi Templom téri kath. templom létezett a Szilágyi Lajos utcában (később Baross utca) ekkor még mint tudjuk a Szent Erzsébet katholikus templomnak még híre-hamva sem volt...
Anita, köszönöm hozzászólásod és értékes kiegészítéseidet.
Szervusz Dodó!
VálaszTörlésÜdvözöllek és köszönöm hogy belátogattál és hozzászóltál.
Szia Zoli!
VálaszTörlésVan arról valami adatod, hogy mikor építették át a zsinagógát? Én halványan úgy emlékszem, hogy még láttam az eredeti állapotban a hatvanas évek első felében. Igaz, nagyon elhanyagolt volt.
Üdv Már-Kos
Szia Zoltán!
VálaszTörlésCsodálom a türelmed, és kitartásod. Ennyi dolognak utána járni, "Nem semmi".
Nekem csak az a miliárdot érő ház tetszik.
1923-24 kiadják az Egymillió Koronás cimletet.
Tehát 1923 és 1926 között hatalmasat nő az infláció. 1926-ban egy férfi öltöny 1 050 000 Korona. Tehát egy sima családi ház értéke lehetett milliárdos tétel.
Üdv Gyula
Szia Már-Kos!
VálaszTörlésKiegészítettem a cikket a kérdéseddel kapcsolatban és kitettem egy emléktábla fotót is, mely kérdésedre vonatkozik, pontosabb adatokat sajnos nem tudok, de hátha még a további hozzászólók kiegészítik.
Köszönöm hozzászólásod.
Szia Gyula!
VálaszTörlésAz "egymilliárdos" (akkori koronában) ház, ami Kórház céljára lett adományozva...nem tudom, hogy az valójában megvalósult-e, és nem tudjuk, hogy mikor ajánlotta fel a dolgot.
Na'most az a bizonyos egymilliárd, igazad van, talán nem lehetett olyan őrült sok, de nyilván itt hónapok-hetek is nagyon befolyásolhatták a dolgot a rendkívüli infláció miatt.
Gyula, köszönöm kiegészítésedet-hozzászólásod.
Elnézést mindenkitől, de főleg a Zolitól.
VálaszTörlésAnitától szeretnék kérdezni valamit.
A zsinagógáról vannak e olyan képek a Múzeum birtokában, amit eddig ritkán publikáltak?
Mondjuk valami ritkaság, fotóra gondolok.
Kedves James! Sajnos nincs! Emlékeim szerint csak ez a három kép van, amit Zettvel is feltett: az 1. és 6. két kiadású képeslap meg a 7. közeli fotó. Most nincs lehetőségem bemenni és újra megnézni, de azt hiszem nem tévedek.
VálaszTörlésAnita
Szervusz Anita és szervusz James!
VálaszTörlésKöszönöm a képekkel kapcsolatos kérdésedet James és köszönöm Anita a válaszodat.
Ezek szerint akkor valóban nagyon kevés kép van a Pesterzsébeti Zsinagógáról.
Valószínűsíthető, hogy ezeken a képeken túl nem létezik más kép vagy fotó, vagy csak tán nagyon véletlenül valakinél valahol...
Üdvözlöm Önöket!
Törlés1956-57-58, ben a családommal a Zsinagoga udvarában lévő, hozzátartózó melleképuletben laktam, a Budapesti Hitközség jóvoltábol.
Akkor már megvolt a szép kerítes.
Emkékszem a kerítesbe beépítet Dávidcsillagokon néztünk ki az utcára, mert nem volt szabad kimenni az udvarból.
A Hitközség azt mondta szüleimnek, hogy ha lehet ugy csináljuk, hogy ne lássanak minket.
Nagy platánfák voltak az udvarán.
Egy darabig ki is nyitották.
A muzeumnak is én mutattam meg az épulet maradványait, amit akkor egy nyomda használt.
A muzeum ugy tudta, hogy nincs már meg!
Nekem kisgyerekként élő, és szép emlékem van a Zsinagógárol.
később a lakótelep megépítesekor, ebbe az allpotba kerult, amibe most is van.
Számomra ez nagy fájdalom.
A helyi hitközséget is én hívtam fel, hogy ki kéne tenni legalább egy táblát, hiszen még most is ott van!
Üdvözlettel:
Catlin Schlosser
Van Erzsébeten a zsidó egyházkerületnek egy irodája, egyszer segítettem nekik egy kiállítást készíteni az helyi zsidóság történetéről(ugye, nem nagyon volt mit adni a Múzeumból, úgyhogy nem volt túl nagy segítség. Ők sokat tudnak mesélni a témáról. Tőlük tudom, hogy maga a zsidó egyház adta el az épületet, és így tulajdonképpen miattuk tehettek vele akármit az új tulajdonosok. Nagyon szomorú.
VálaszTörlésAnita
Birtokomban van 1928 táján készült fotó a Gimázium mellett lévő téren, érdekli-e Önöket, Hogy ill. hova küldhetem? Erzsébeti vagyok, 86 éves, köszönöm a "nosztalgiázás " lehetőségét, a Szabadság utca 5-ben laktunk, ami az első bombatámadáskor a légnyomástól igen megsérült, a mellettünk lévő nagy házat totál romba döntötte, a pincében lévő lakók mind meghaltak, ...
VálaszTörlésAz anyakönyvek tanúsága szerint Gráner Sándor földbirtokos 1925.július 26-án, délután 2 órakor hunyt el, szervi szívbaj következtében, 63 évesen. Felesége Blau Szidónia, apja néhai Gráner Ábrahám, anyja néhai Weiner Regina. Lakhelye: Soroksári út 6. - a mai Helsinki út. Háza már biztosan nem ál... A halálesetet Gráner Rezső jelentette be. Blau Szidónia 1942. május 3-án halt meg, szintén a 6. számú házban, amit ekkor már Horty Miklós útnak neveztek...
VálaszTörlésMegj. Gráner Rezső testvére volt Gráner Sándornak, és takarékpénztári igazgató. 1931-ben, agyvérzésben hunyt el. A család minden tagja a Soroksári/Helsinki u. 6. szám alatt lakott.
Törlés