A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (2.r.) (előadásról)

aA Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 november 13-án előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol Óváry Gábor villamosmérnök tartott előadást „A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten” címmel. A cikksorozat 2. része következik.

A kiegyezés következtében Budapest megalapítása, Pest, Buda, Óbuda egyesítése után 1873-tól Pest központi részén beindult a bérlakások építése, magánszemélyek és társaságok (vállalkozók, pénzintézete, nyugdíjpénztárak, érdekképviseletek és száma   320.000 főről a századfordulóra 710.000-re növekedett. A lakosság növekedésének előfeltétele a bérlakások építésének felgyorsítása volt.

Budapest megalapításakor a fővárosban 9.800 lakóház volt, melynek 76 százaléka korszerűtlen földszintes építmény volt. Ennek nagy része, azaz 1.900 lakóház lebontásra került, de az új építésű lakóa aházakkal a lakóházak száma elérte a 15500-at. (9.800-1.900=7.900+7.600=15.500 lakóház). A fentiek szerint Budapesten a századfordulón, átlagosan egy lakóházban 45-46 fő lakott. Budapest legsűrűbben lakott területe az Erzsébetváros és a Terézváros volt, azaz az Erzsébet, illetve a Teréz körút környéke. Itt 1900-ban 1 hektáron, azaz 100 méter x 100 méteres területen kb. 1000 ember lakott. Ez a magas népsűrűségi adat az emeletek számával magyarázható.

Nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban, azaz 1900-ban Budapesten, hogyan alakult az épületek magassága, azaz az emeletek száma. A fővárosi bérlakások többsége földszintes és háromemeletes volt (36+7+10+40+7=100 százalékkal). Tehát Budapest 10 kerületéből csak a központ volt sűrűn lakott, míg más területek lakatlanok, vagy ipari, illetve mezőgazdasági területek voltak, valamint külső kerületekben a kertvárosi földszintes építési mód volt a jellemző. A kördiagram szerint a fővárosban a háromemeletes lakóépületek voltak a többségben, azaz 40 %-ban.

A képen egy belvárosi háromemeletes épület metszetét láthatjuk. Földszinten üzletsor, középen lépcsőház, emeletenként jobbra-balra 1-1 lakás a belső lépcsőházból közelíthető meg. A századfordulón Magyarországon ötemeletes épület még nem készült. A magasabb épületeknek kivitelezésének technikai akadálya az volt, hogy a földszint nem bírta el a magasabb emeletek súlyát.

A világ első 10 emeletes épülete Chicagóban épült 1885-ben, Ez volt az “Otthon Biztosítási épület”mely a következő képen látszik.

 Az épület tervezője egy Jenney nevezetű építész volt, aki egy véletlen esemény kapcsán lett a felhőkarcoló-építés atyja. Az egyik nap, amikor a felesége a vásárlásból hazatért, az építész a felesége elé ment ajtót nyitni és kezében lévő terjedelmes könyvet a szobában letette valahova. Amikor a szobába visszatérve kereste a könyvet azt látta, hogy a kis madárkalitkára letett hatalmas könyvet elbírta a kis madárkalitka. Ennek hatására a 10 emeletes épületet ilyen kalitka rendszerű szerkezeti acélkerettel látta el. Az épület több mint öt évig tartotta a világrekordot. Chicagó első felhőkarcolóját további magasabb épület követte, ma már ezen a területen, az elővárosokkal együtt 9,6 millió ember él.

Ami 1985-ben elképzelhetetlen volt, hogy az épületek a felhők közé emelkednek, az már valóra vált. A világ jelenleg legmagasabb épülete a Dubai Burdzs Kalifa. A 163 emeletes, 828 méter magas épület közel 300 métert vert rá a korábbi toronyházra, a tajvani Taipei-101-re. Az épület legmagasabb pontján másfél méteres lehet a kilengés. Az emeletek közötti közlekedésről 57 lift gondoskodik, amelyek közül a leggyorsabbak másodpercenként 10 méteres sebességgel viszik az utasokat. 
A felhőkarcolóban egyszerre 25 ezer ember tartózkodhat.

Zártsorú beépítési mód: A városok központjaiban, természetesen Pesterzsébet központjában is a zártsorú beépítési mód volt a jellemző, amely az épületek homlokzatainak faltól-falig történő illesztését jelenti.

Pesterzsébet egyik büszkesége a Kossuth Lajos utca 18. számú épület. A fényképet az épület tervezője, Óváry Gábor nagyapja, Óváry Arthur műépítész készítette. A tervrajzaiból tudjuk, hogy az épület megrendelője Lehr Frigyes volt. Egyéb kutatásokból megállapítható volt, hogy Lehr Frigyes 1884-ben született, a Baross utca 32. számú házban lakott és borkereskedéssel foglalkozott.

Az épület belső elrendezése is különleges. Jelenleg 4 lakásos társasház és a lakásokban tolóajtóval, vagy 4 részes harmonika-ajtókkal összenyitható helyiségek találhatók. Ezek az ajtók kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel készültek. Egy 1920-ban megjelent újságcikkből tudjuk, hogy Óváry Arthur volt annak a részvénytársaságnak a főmérnöke, amely belsőépítészeti berendezésekkel (nyílászárók, jégszekrények, bútorok) és épület-kiegészítők készítésével foglalkozott. Óváry Arthur azoknál az épületeknél, ahol a harmonika-ajtókat alkalmazta, az épület homlokzati ablakait is kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel látta el.
2011 szeptemberében Óváry Gáborral volt egy épületlátogató séta,  ahol erről az épületről is szó volt. Az előadással egybekötött sétáról  cikket is írtam, mely az alábbi linken érhető el:

Pesterzsébeti épületlátogató séta Óváry Gáborral

A barokk építészeti stílus Magyarországon az 1700-as évek építészeti stílusa volt. Az 1900-as századforduló környékén az európai művészet a romantika szakaszába lépett és a középkori művészetek megújítása történt az építészetben is. A romantikus stílusok közé tartozott a neoromán, neogót, neoreneszánsz és a neobarokk stílus is. A képen látható épület a neobarokk építészeti stílus kertvárosi változata. Az épület jellemzői az imitált oszlopsorok, a faragott fabalkonok, díszes ablak-szemöldökök és a kovácsoltvas erkélykorlát.

Függőfolyosós beépítési mód: Az „Épületlátogató séta” alkalmával a bejárati kapun és folyósón áthaladva a látogatók az épület udvarán gyülekeztek. A képen jól látható, hogy itt a lakások a függőfolyosóról közelíthetők meg. Tehát a látogatók egy horizontális elhelyezkedésű függőfolyosós épületet ismerhettek meg.

A képen az előadó Óváry Gábor a nagyapja által tervezett 
Kossuth Lajos u. 18. sz. házról tartja előadását...

Az épület megihlette a „Fal-art” internetes portál szerkesztőjét, james  36 barátomat, aki az épületről rajzhatású fotót készített. A képen lévő aláírás „james 36”.  
A modern fotótechnikás alkotás szerintem művészien sikerült...

(a cikk folytatása a 3. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (1.r.) (előadásról)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 november 13-án, kedden délután 5 órakor előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol   

Óváry Gábor villamosmérnök tartott előadást  

„A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten” címmel. 

Az előadásról a szokottnál részletesebben fogok beszámolni; egyrészt azért mert igen részletes és érdekes előadás volt, másrészt azért mert igen sok dokumentumot sikerült kapnom az előadó Óváry Gábortól, valamint több helyszínen készült fotót is kaptam james 36 barátomtól is. 
Külön köszönöm mindkettőjüktől a kapott dokumentumokat.
Az előadásból a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb részletet állítottam össze...

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője, Kökény Jánosné Kalmár Veronika nyitotta meg az előadást, a pódiumon az előadóasztalnál Óváry Gábor készülődik az előadás megtartására

Az előadó Óváry Gábor villamosmérnök városvédő,  a 
Budapesti Városvédő Egyesület 
Pesterzsébeti Csoport tagja

Folyamatosan érkeznek a hallgatók az előadásra, közben kézhez kapták a Helytörténeti Klub 2013. évi találkozóinak programját is. 

A hallgatóság ismerkedik az előadás tartalmi vázlatával

Azt a területet, amelyet Pesterzsébetnek hívunk, itt már a kőkorszakban is  éltek emberek, de a középkorban már létezett Gubacspuszta. 
 A 19. században Gubacspuszta egy belga bank tulajdonában volt. A bank 1868-ban nyilvános árverést tartott, az árverésre meghívtak országgyűlési képviselőket és vagyonos polgárokat. Vásárlók voltak: Móricz Pál, Papp Lajos, Kende Kanut(h), Domahidy Ferenc, Jókai Mór, báró Simonyi Lajos stb.
Két évvel később (1870-ben) az új tulajdonosok egy része Suda János ügyvéd és Hitel Márton földbirtokos területeik eladásával, kezdeményezői lettek a település megalapításának. Több száz 300 négyszögöles házhely került eladásra.

Suda János és társai  1870. június 14-én a telepet Erzsébet királyné tiszteletére Erzsébetfalvának nevezték el. Erzsébetfalva lélekszáma 223 fő volt.

1882-ben megépült az egykori régi Községháza a Széchenyi utca sarkán, majd 1906-ban felépült a mai Városháza épülete, amelyet a Böhm Henrik és Hegedüs Ármin tervezőpáros készített. 
Az épület szecessziós építészeti stílusban készült, jellemzője a különböző formák hullámzása és a színgazdagság... 

A fiatal Erzsébetfalva település népessége folyamatosan növekedett, 1900-ban már 15 ezer, 1910-ben 30 ezer, 1920-ban 40 ezer, 1930-ban 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is elérte.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult és Erzsébetfalva település 1924. január 1-jével  elnyerte a városi rangot, neve Pesterzsébet lett. A városi tanács kezében volt a vezetés, melyet a polgármester vezetett. Az első polgármester  dr. Chikán Béla (1891-1963) lett.)
A két világháború között még egy névváltozás volt, Pesterzsébet 1932 novemberében felvette a Pestszenterzsébet nevet.

A továbbiakban először általánosságban beszélünk a bérlakásokról, utána térünk rá a konkrét erzsébeti vonatkozásokra...

A bérlakás nem új fogalom, a rómaiaknál már épültek bérlakások. Rómában mintegy 2500 évvel ezelőtt a jómódú polgárok spekulációs célból a szegények részére 45000 bérlakást építettek. A képen látható egyemeletes bérháztömb a Tiberis folyó torkolatánál épült és jelenleg is megtekinthető.

Aztán épültek bérlakások a középkorban is...
A képen a középkori Párizs központjában lévő bérházat látunk. Európában – már a középkorban is - a bérlakások építésével meg lehetett gazdagodni, részben úgy, hogy az üres telek az építkezések után felértékelődött, majd a reá fordított építési költség a bérbeadás bevételeiből busásan megtérült. 
Az európai kormányok ezt nem nézték tétlenül és a bérlakásokra vagyonadót vetettek ki, ez volt az „ablakadó”. Az ablakok száma képezte az adó alapját, ez volt épület forgalmi értékének legegyszerűbb megállapítási módja.  

1822-ben épült Pesten az első bérlakás: a Wurm ház a Dorottya utcában. Wurm József vaskereskedő építtette fel Pest egyik legnagyobb és legimpozánsabb bérházát... Gazdag család volt a Wurm-család, így aztán nem okozott anyagi gondot, hogy a ház megtervezésére Pollack Mihályt, (Bécs 1773-Pest 1855) a magyar klasszicista építészet egyik nagymesterét kérték fel...  
Polláck Mihály  a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, életének főműve a Magyar Nemzeti Múzeum.

:

Az épület jelentősége abban állt, hogy a vályog, vagy vegyes kövekből épült házak között megjelent egy masszív téglából készült épülettömb. Az 1838-ban bekövetkezett pesti jeges ár, amely az épületek nagy részét tönkretette, nem okozott kárt ebben az épületben, sőt 1867-ben még két emelet ráépítésével bővítették az épületet, így jött létre a háromszáz ablakos ház.
1898-ban Hauszmann Alajos tervei szerint a Wurm udvar területét színes üvegtetővel borították be, és ez a terület pénztárteremként üzemelt.

(a cikk folytatása a 2. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)