Településünk első iskolája (Óváry Gábor előadása,1.r.)

A Pesterzsébeti Városvédők következő előadása 

2015. április 28-án 17 órai kezdettel lesz a 

Csili Művelődési Központ 

Vízvári László termében.

Előadó: Óváry Gábor

A vetített képes előadás

 „Településünk első iskolája” 

címmel került feldolgozásra. 

A téma nem csak az Iskola utcai általános iskola, valamint az Ady Endre Általános Iskola, továbbá a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola korábbi és jelenlegi tanulóit, tanárait érinti, hanem mindazokat, akik ennek a 137 éves történetnek a részleteit kevésbé tudták követni.

Egy korábbi egyik előadásomban érintettem ezt az iskolát, de ott a téma miatt csak az építési év említése volt szükséges, ezt a diát itt előzetesen bemutatom az én akkori előadásomból. 

Óváry Gábor előadásában nyilván ennél sokkal többről lesz szó...

(összeállította. Ettvel Zoltán)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása (2.r.)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása 2015 április 14-én a Csiliben (2.r.). 

Az előadást Kökényné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub vezetője nyitotta meg és vezette le.

Ráday Mihály szerkesztésében 1981-ben egy helytörténeti kutatásokkal foglalkozó, népszerű televíziós sorozat indult „Unokáink sem fogják látni” címmel. 

A népszerű sorozat hatására kialakult egy olyan csoport, amely elhatározta, hogy megszervezi a fővárost szerető és cselekvésre kész polgárok összefogását. Ennek jegyében Fővárosi Tanács Váci utcai dísztermében, 1983 május 5-én megalakult a Budapesti Városvédő Egyesület.

Pesterzsébeten a helytörténet és a hagyományőrzés szimpatizánsai a Budapesti Városvédő Egyesület az önkormányzat, a Pesterzsébeti Múzeum és a Csili Művelődési Központ támogatásával 15 fővel, 2004. május 19-én megalakult a Pesterzsébeti Múzeum Baráti Köre, a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Helytörténeti Csoportja, azaz a Pesterzsébeti Városvédők.

A Pesterzsébeti Városvédők első összejövetele 2004. június 3-án volt, ekkor került sor a csoportvezető megválasztásra, aki Árki Sándorné Kápolnási Magdolna lett és 2011. március 1-ig vezette a csoport munkáját. Ez az időszak a nagy sikerek és nagy erkölcsi- és anyagi támogatások időszaka volt, amelyben az önkormányzat és a Pesterzsébeti Múzeum, valamint a XX. kerületi templomok kiadványával a BVE is jelentős segítséget nyújtott.

Azóta minden megváltozott, a Csili szervezésében, Kökény Sándorné Kalmár Veronika vezetésével 2008-tól Helytörténeti klub jött létre, így leszűkült a városvédők mozgástere, valamint 2011-óta megszűnt a kapcsolat a városvédők és a Pesterzsébeti Múzeum között és a korábbi támogatások is elmaradtak.

A következő időszakot Molnár Éva vezette, megszűnt a támogatás minden formája, a csoport közel két évig sem termet sem technikát nem kapott, sőt a Ráday Mihály által vezetett BVE is elvesztette az eddigi állami támogatását, ezért a tagok által befizetendő tagdíj drasztikusan megemelkedett. A változást a tagság és a szimpatizánsok többsége nem tudta és akarta követni, ezért a rendezvények látogatottsága lecsökkent. A 2011-12 években három kiemelkedő rendezvényt sikerült szervezni, ilyen volt pl. a Temetői séta.

Épületlátogató séta,

előadás a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség vetítőtermében.

2013-tól a Pesterzsébeti Városvédőknél Óváry Gábor és Ettvel Zoltán személyében kettős vezetés valósult meg. A városvédő csoport visszanyerte tekintélyét, de a jobb anyagi helyzetben lévő kulturális intézmények és civil szervezetek vendégcsalogató protokolláris rendezvényei elvonták a figyelmet a városvédelemről.

Az utóbbi időszak legkiemelkedőbb eseménynek azt tartjuk, hogy 2013. november 8-án az általános- és középiskolák, valamint a kerület vezetői és képviselői, továbbá a civil szervezetek részt vettek a Pesterzsébet, Kende Kanuth utca 65/B. számú épület emléktábla avatásán. Ebben az épületben élt és dolgozott Gaál Imre festőművész. 

A Pesterzsébeti Városvédők abban érdekeltek, hogy a családok, gyermekeink és unokáink számára maradandó emlékeket szolgáltassunk a tudományosan felépített előadásokkal, emléktáblákkal, Temetői- és Épületlátogató sétákkal és a Pesterzsébetről, illetve Óváry Arthurról szóló filmet is a maradandó értékek kategóriájába soroljuk, amely évtizedek múlva is megtekinthető lesz.

A jövő szempontjából fontosnak tartjuk tevékenységünk népszerűsítését, a tagok és a szimpatizánsok számának növelését és mind ezt a település történelmi, építészeti, természeti értékeinek feltárása, gyarapítása és megóvása érdekében.

A távolabbi jövő: részvétel az Integrál Településfejlesztési Stratégia kialakításában és a Duna-parti rekonstrukció támogatása, csónakházak, sétány, termálfürdő és strand.

Szeretnénk, ha beteljesülne a Szabótelepi Református Egyházközség törekvése és több mint 70 év után a hívek új, Makovecz stílusú épületbe költözhetnének.

(Cikkszöveg Óváry Gábor, képek-fotók Óváry Gábor és Ettvel Zoltán, összeállította Ettvel Zoltán)

Költészet Napja 2015.

Költészet napja 2015 április 15-én Pesterzsébeten a 

Gaál Imre Galériában. 

A megnyitót tartotta Fekete Katalin képviselő asszony: az 
Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság elnöke.

A megnyitó beszédet mondja Fekete Katalin

Költészet napja 2015, Meghívó

Rózsavölgyi Ildikó és Balásházi Bálint szavalnak

dr. Sturcz Zoltánné verset mond

Szaval Lengyel Andrea

Mészáros Kinga szaval

Várhalmi András verset mond

Rózsavölgyi Ildikó

Hordósné Futó Ilona

Virág László

Aknai Erzsébet szaval

Befejezésül az előadók és  a közönség együtt énekelte József Attila "Rejtelmek" c. versét ( Sebő Ferenc zenei feldolgozása)

Nagyon családias, jó hangulatú, kiváló rendezvényen vettünk részt, 
nagyon érdemes volt elmenni!
Köszönjük Mindenkinek!

(összeállította és a fotókat készítette Ettvel Zoltán)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása (1.r.)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". 

Óváry Gábor előadása.

(összeállította: Ettvel Zoltán)

Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep. Látogatás.

2015 március 30-án Önkormányzatunk Környezetvédelmi és Városfejlesztési  Bizottsága több képviselővel és a bizottsági tagokkal látogatást tett a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. A Telep vezetője vetített képes előadást tartott részünkre majd  az ismertető után körbevezetett bennünket  a Telep néhány egységében. A látogatáson mint a Bizottság külsős tagja én is részvettem. Készítettem néhány fotót, mely részek  a legjobban tetszettek...

 (Összeállította és a fotókat készítette Ettvel Zoltán)

Családommal is kapcsolatos PESTERZSÉBET ONLINE cikk

 PESTERZSÉBET ONLINE cikke

"65 évvel ezelőtt még létezett Határ úti vám.

Ettvel Zoltán amatőr helytörténész családja több mint 130 éve él Pesterzsébeten. A szakember felelevenítette a vámhatárokkal kapcsolatos információkat.

A középkorban is kellett fizetni vámot az ott lakóknak a város tulajdonosának. A városon kívülről érkezők az áru után Pestre való utazáskor, később a fővárosba való belépéskor vámot fizettek. Ez így volt 1867-től 1945-ig. A vámvonal jelzésére természetes és mesterséges határok szolgáltak, határjelekkel ellátva. Őrhelyeket és ellenőrző utakat állítottak fel. Már a Habsburg Monarchiával kapcsolatos kiegyezés előtt is téma volt, hogy vámhatárokat kell létrehozni. 1870 tájékán a Váci úton, a Kerepesi úton, a Kőbányai úton, az Üllői úton és a Soroksári úton létesítettek vámhatárokat; először a Haller utcánál állt egy vámőrbódé, majd a Gubacsi Határcsárdánál. Később Budapest közigazgatási határát „kitolták” a Határ út-Soroksári út sarkára. Ezt a Határcsárdát Ettvel Zoltán helytörténész üknagyapjától, Balogh Lászlótól kezdve 1850-től üzemeltette a család egészen 1924-ig. Úgy tudtak jól értékesíteni, gazdálkodni, hogy az átmenő forgalom miatt olcsóbban tudták beszerezni a csárda üzemeltetéséhez a húsárut és az italárut is. Az ott áthaladó Pest környéki kereskedőkkel és természetesen a vámosokkal is egyezkedtek.

A csárda a Soroksári út és a Határ út találkozásánál állt, ott ahol jelenleg a benzinkút található. A Gubacsi Határcsárdában a vámosok megszálltak és ellenőrizték a szekereseket, akik a hajnali órákban mentek és főleg a húsárut, a tojást, a tejet és italt szállítottak. A szekeresek Alsónémediből, Soroksárról érkeztek és alapvetően a Vámházkörútra és a Haller téri piacra szállították az árut. 1924 után már nem mentek jól a dolgok, nem Ettvel Zoltán nagyapja és családja üzemeltették a vendéglőt. A főváros az 1930-as években kialakított egy kisebb vámépületet a csárda mellett is. 1942-ben a csárdát lebontották, mivel útban volt az épülő csepeli hév miatt.

Később már 1940 tájékán csináltak egy másik vámépületet, mint ellenőrző pontot a Gubacsi úti villamos elágazásnál létesítettek, mert a Gubacsi útra is vigyázni kellett. Ez a vámépület ott állt, ahol jelenleg a villamos kanyarodik a Gubacsi útra és a 3-as villamos végállomása van. Az épületben volt vámőrség vámpénztárral és kis raktárral. Pest felé menet 5-10 percig állt a villamos, a vámosok végig ellenőrizték az utazókat, hogy ne legyen náluk elrejtve semmi. Pest városa volt a tulajdonos és az volt a cél, hogy ne lehessen olcsó árukat bevinni, a delikvenseket levámoltatták a város határánál. Be kellett vallani a magukkal vitt árut, igazolást, elismervény kaptak, hogy kifizették a vámot, ezzel bárhol igazolni lehetett, hogy az illető és az áru átment a vámon.

A Gubacsi úti vámépület a II. világháborúig üzemelt, 1945 után megszűnt ez a dolog. 1945-ig vámépület volt, 1946-47 tájékán átvette a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT), de ugyanakkor vámosok voltak még abban az épületben, ám megszűnt a Budapest felé adózás. A BSZKRT azért vette át az épületet, mert kellett a villamosforgalmat irányítani, és jegyárusítási helynek, bérletpénztárnak használták.

Végállomásos cserebere volt, főleg a Határ úti HÉV is ott állt meg és abban az épületben még egy javító szervizt is kialakítottak a villamosok részére. Pesterzsébetet 1950-ben csatolták a fővároshoz.

A következő vámépület csak az Üllői útnál volt. Amennyiben tovább akart menni valaki a fővárosba, akkor csak a Határ út és az Üllői úti kereszteződésnél tudott tovább jutni. Viszont a Nagykőrösi útnál, illetve a Gubacsi csárda és az Üllői út közötti szakaszon is vámosok cirkáltak. S ha a Nagykőrösi útnál megtalálták az embereket a vámosok, akkor vagy elterelték az Üllői út vagy a Soroksári út felé. Nagyon sokan akadtak, akik leleményesen kikerülték a vámosokat, magyarán megszöktek előlük. Ha a Nagykőrösi utat ügyesen kikerülték, akkor csempészhettek is, a csempészni akaró delikvensek bementek a Határ úti kiserdőbe a csempészáruval avagy a batyuval, a talicskájával, s így el tudott menni a Gubacsi út felé, kikerülte a vámoltatást. A másik kerülőútvonal a Ráckevei Dunánál volt. Lementek a Duna-partra, s a bozótokon és a réteken keresztül kerülték ki a vámosokat Ferencváros irányába.

A Gubacsi út 1800-as évek végén alapvetően az állatterelés nem a Soroksári úton, hanem a Gubacsi úton történt, így vitték az állatokat a vágóhídra. Ez addig volt így, amíg a villamosok nem terjedtek el. Erzsébetfalván 1905-ben lett villamos. A régi leírások szerint a Gubacsi úton gémes kutakat fúrtal és laktanyákat telepítettek. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején még 20 gémeskutat jeleznek a térképek. A Soroksári úton mentek a szekerek, közlekedtek az emberek. Az állatterelőket is megvámolták, amennyiben például 50 darab tehenet hajtottak, azután is meg kellett fizetni az adót.

IM
Az illusztrációk Ettvel Zoltán gyűjtéséből valók"

(Átvette a PESTERZSÉBET ONLINE cikkét Ettvel Zoltán)