2014 október 15-én 17 órai kezdettel a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport szervezésében
két előadás került megtartásra, lásd a meghívót.
 |
| Az első előadást a pesterzsébeti Bíró Mihály utcai könyvtár vezetője Oravecz Krisztina tartotta "Pesterzsébet helytörténeti adatbázisa " címmel. |
 |
| Az előadáson készült fotón Óváry Gábor és Ettvel Zoltán. Az előadásokat részletesen nem ismertetem, a blogbejegyzésemben főként az előadásommal kapcsolatban írok néhány szót. |
Oravecz Krisztina könyvtárvezető részletesen ismertette a helytörténeti adatbázis lényegét, hol-melyik könyvtárban milyen dokumentumok találhatók, ismertette az adatbázis célját és az internetes elérhetőségeket.
1067-ben a Százdi Monostor alapítólevelében már említik Pesterzsébet "ősfaluját", "Gubach"-ot, majd a Dózsa féle parasztháború idején harcok is voltak itt, valamint a török időkben harctéri felvonulások színhelye is volt Gubacs.
 |
| Az előadásokat Óváry Gábor nyitotta meg, mellette Ettvel Zoltán. |
 |
| A Gubacsi Határcsárda területe mellett ill. a mai Gubacsi út-Határ út találkozásánál volt a vármegye akasztófája. |
 |
| Grassalkovich Antal 1851-ben eladja, Sina György megveszi Gubacsot. |
Az 1850-es évek elején a területnél csak az egykori török őrház a Gubacsi Határcsárda található, a Dunánál a csárdai téglavető. (lásd a diaképen Pesther Hotter W.H. = Pesther Hotter Wirtshaus azaz Pesti Határcsárda). A Határcsárdától és a városhatárt jelző 1738 év kőtől kimérve építették meg Erzsébetfalva első lakóházát (Graner Ábrahám háza) és a K.C.F. vegyi gyárat, a környéken a Duna mellett még a Téglagyár kezdeti épületei találhatók. Így kezdett megalakulni 1853-tól, majd 1870 után Erzsébetfalva telepítvény.
 |
| A Soroksári út és Határ út sarkán lévő Gubacsi Határcsárdát, mely eredetileg Pest határán lévő török őrház volt (ma ÖMV benzinkút van a helyén) anyai ágról őseim üzemeltették 74 éven keresztül 1850-től 1924-ig... Ők már akkor itt laktak a területen, amikor még Erzsébetfalván egyetlen valamirevaló ház, épület sem létezett...A képet az ódon "Balogh csárdá"-ról amit üzemeltettek és ahol laktak, anyai nagyapám készítette apukájának (dédnagyapámnak) a fényképező masinájával 1909-ben. A fotón balra a Soroksári út látható Pest felé, jobbról a Határ út kezdődik a Soroksári út sarkától kispesti irány felé... A képen a különböző színű évszámoknak fontos jelentése van, ezt egy 2011. évi korábbi "A Gubacsi Határcsárda" c. előadásomban részletesen ismertettem. (A fotó eredetije 1800-as évekből való képkeretében a "Sisi" kiállításon a Csiliben ki lett állítva 2014 szeptemberében) |
 |
| Erzsébetfalva térképe 1902 |
Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Szabótelep és a többi részek 1924. január 1-től egységes várossá alakultak Pesterzsébet néven.
 |
| Pesterzsébeti fotók lettek bemutatva a korábbi korokból, pl. az 1932, 1940, 1965-ös évekből is. |
 |
| Többen észrevételezik mindig a névváltozatokat. Eredeti
kért nevünk 1870-ben mint tudjuk Erzsébetfalva volt. Várossá
alakításkor 1924-ben a nevünk Pesterzsébet lett erzsébet királyné
nevéhez igazodva, de kinyilvánítva, hogy komoly város lettünk és hogy
Pest felé kötődünk. Aztán 1932-től lett az, hogy teljesen más nevet
válasszunk, eldobva gyakorlatilag az Erzsébet királynéről történt
névadást és jött az akkor divatosabb Pestszenterzsébet változat, de Ő
nem az eredeti névadónk. Aztán volt még variálás és most gyakorlatilag
ismét az eredeti névadónkról vagyunk elnevezve, tehát Erzsébet
királynéről visszaszármaztatva Pesterzsébet a nevünk. |
 |
| Pestszenterzsébet térképe 1940. |
Az előadáson szó volt a városrekonstrukcióról is,
Pesterzsébet átalakulásáról
 |
| Sajnos előfordulnak pesterzsébeti várostérképek helytelen elnevezésekkel is... |
 |
| Budapest legszebb főutcája, a "Kosuti", kétszer nyerte el ezt a címet, 2010-ben és 2013-ban! |
 |
Az előadás végén az érdeklődők kérdezhettek és természetesen válaszokat is kaptak a felvetett kérdésekre.
(Megj.: Az előadás közben készült fotókat Zehetmayer János készítette, köszönöm James!) |
(bejegyezte: Ettvel Zoltán)
