Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (7.bef.r.+1.kieg.+2.kieg.)

Gráner Ábrahám lakóháza Erzsébetfalva első lakóháza…hogy hol is volt, ugye ez több folytatáson keresztül téma volt…Gráner Ábrahám lakóháza tehát nagy valószínűséggel 1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári út elején építették a házát.

Azt hittem a múltkor, hogy már befejeztem a sorozatot, de volt egy fontos dolog, ami nem hagyott nyugodni...lehet hogy butaság, de...

A cikksorozatomban az alapvető gondom ugyanis az volt, hogy sehol nem találtam egy olyan régi térképet, vagy valamilyen rajzot, dokumentumot, leírást, ahol be lett volna egyértelműen jelölve, hogy hol volt valóban Gráner Ábrahám lakóháza, ez a híres első erzsébeti lakóház...

Megmondom őszintén, nem hagyott nyugodnia dolog;…”tekon” topictársam egy küldött emilben részben megerősített, hogy valóban arra lehetett, de senki más nem mondott bármi konkrétumot…Tehát úgy konkrétan nem cáfolta, nem is erősítette meg senki, hogy egyértelműen ott lehetett a Gráner ház, ahová gondoltam…

És akkor itt van most egy 1882-es térképrészlet…ezt találtam nem kevés keresgélés és nyomozgatás után… 

Az itteni számozás szerint ez a Soroksári út 5. szám (némi átszámozás látszik, de az nem lényeg) és ez az a ház…erre gondoltam eddig is...De itt határozottan be is van írva kétszer is, hogy ki lakott ezen a telken.... Egyszer tintával olvashatóan, hogy "Graner Abraham" és kicsit alul jobbra mégegyszer látszik a név, ugyanazzal a kézírással, hogy "Graner Abr"... És ezt beírták kb. 129 évvel ezelőtt, hogy Graner...
Tehát az első ház az volt, ami látszik is egy 1866-os térképen, hogy a Gubacsi Határcsárdához (a térképen "Határkorcsma" beírás szerepel) és a Pest-Gubacs 1738 határkőhöz kimérték a Gráner Házat… 

Látszik egy 1879-es térkép is, ahol szintén jól látható az első Gráner Ház, mely feltehetően tehát az első Gráner ház volt...Na'most a rajzok azt mutatják szerintem, hogy amikor már gazdagabbak voltak, akkor épült feltehetően egy másik Ház is, egészen ráépülve már a Soroksári útra, amely már főként üzleti célokat is szolgált. Emlékeztetőül beteszem az 1936-os fotót, mely már szerepelt a cikksorozatban, ezt csak a teljesség kedvéért említem.
(A térképek szándékosan lettek egyezően kb. É-D irányba fordítva, hogy jobban azonosíthatóak legyenek, ezért az 1866-os sárgás dokumentum eredeti mérete miatt levágottan jelenik meg)

Ezzel a 7 részes Gráner sorozat úgy gondolom tényleg befejeződött, de ha valaki még tudna érdekességeket a témával kapcsolatban, azt szívesen veszem és megpróbálom a blogon keresztül közkinccsé tenni. 

Egyben megköszönöm figyelmeteket, a blogot olvasók látogatását, érdeklődését és Anita, james 36, Gyula, Dodó, Már-Kos hozzászólásait.

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Anita hozzászólása alapján jelen 7. rész cikkének 1. kiegészítése térképpel:

Egyik szorgalmas topictársunk-bloghozzászólónk Anita itt az alapcikkhez hozzászólásában írta a következőket:

„…hogy meg kell erősíteni a házszámot. Amit én tudok, hogy az 1900. márc. 11-i Erzsébetfalvai Közlönyben az Izraelita Hitközségi Iroda címe: Soroksári út 5-ként van megjelölve. És ez az iroda a Gráner-házban volt…”

Hogy ez mennyire igaz, kinagyítottam az idevonatkozó részt az 1882-es térképrészletből, (lásd felülről a második színes nagyított képet) hogy valóban a Soroksári út 5-ös  
Gráner telken fekete sraffozással meg is jelenik egy izraelita 6-os csillag, 
melyből még egyértelműbb, hogy ott valóban izraelita iroda lehetett!

Anita E-mail-je szerinti 7. rész 2. kiegészítése fotóval

"...Ezzel a 7 részes Gráner sorozat úgy gondolom tényleg befejeződött..."
Ezt írtam a jómúltkorjában, de a Gráner sorozatra aztán sok hozzászólás érkezett...és így született az első...és most még itt van egy második kiegészítés is...
Ugyanis szorgalmas topictársunk-bloghozzászólónk Benyovszky Tóth Anita küldött egy E-mail-t részemre, melynek tartalma egy rendkívül értékes fotó.  
(A fotó a Pesterzsébeti Múzeum anyagához tartozik.)

A kép Graner Sándort ábrázolja, a fotó szerintem ránézésre kb. az 1890-as években készülhetett. 

 A képhez tartozó kép alatti szöveg:
"Graner Sánor, az izr. hitközség elnöke és ker. képviselő, Erzsébetfalva"

Nagyon köszönöm Anita a kiegészítéseidet és a fotó meg ritka csoda...Gráner Sándorról képet eddig sehol nem láttunk...A fotó igazi nagy meglepetés volt.

Zoltán

Pesterzsébeti épületlátogató séta Óváry Gáborral

A Kultúrális Örökség Napjaira vonatkozó 1000 magyar épület bemutatását tartalmazó országos rendezvényhez kapcsolódóan a BUDAPESTI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET Pesterzsébeti Csoportja ingyenes épületlátogató sétát szervezett  2011. szeptember 17-én szombaton 16 óra 30 perces kezdettel.
Az épületlátogató séta a "Budapest legszebb főutcája" címet viselő Kossuth Lajos utca, a mi KOSUTI-nk néhány romantikus épületére szerveződött, melynek indulási helye a Pesterzsébeti Múzeum volt. Az Egyesület képviseletében a sétát vezette és az épületeket bemutatta: Óváry Gábor.

A sétán Óváry Gáboron kívül több híresség mellett részt vett D. Udvary Ildikó, a Pesterzsébeti Múzeumok igazgatója, Skaper Brigitta a Pesterzsébeti Múzeumok múzeológusa és Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője, valamint meghívottak, vendégek, szakemberek.
A sétát vezető Óváry Gábor az egykori híres erzsébeti műépítész tervező Óváry Arthur unokája.

A látogatható épületek és kulturális örökségek a következők voltak:
1. Pesterzsébeti Múzeum (1201 Bpest., Baross u. 53.) neogót villaépület, bemutatásra került a Helytörténeti Kiállítás.
2. Pesterzsébet Kossuth Lajos u. 18., egyemeletes neobarokk társasház.
3. Pesterzsébeti Városháza a magyar szecessió fénykorából, bemutatásra került a Díszterem monumentális festménye, Rátkay Endre 1956-ban készített Szinopszis című alkotása. A városházán Óváry Gábor előadását Komoróczy úr is kiegészítette
4. Ipartestületi Székház (1203 Bp. Kossuth Lajos u. 49.), jelenlegi neve: Korona Irodaház. Az épület stílusa art-deco, amely a fény és az elegancia stílusa. Az épület romantikáját a régi emlékek, szereplések, színházi előadások és bálok jelentik.
5. Gaál Imre Galéria (1203 Bp. Kossuth Lajos u. 39.) A városalapító Suda János és családjának egykori lakása, melynek nagytermében helyi kulturális örökségeink, épületek és képzőművészeti alkotások kerültek bemutatásra 20 perces vetített képes előadás formájában.  

Kifejezetten érdekes volt, hogy Óváry Gábor olyan vetített képeket mutatott be, hogy lehetett látni fekete-fehéren a régi Kosuti épületeit, és mellette egyből színesben látszott az is, hogy most hogyan néz ki az a bizonyos régi helyszín, hogyan alakult át.

A felsorolt és megtekinthető épületek a századforduló, illetve a két világháború közötti időszakban épült alkotások. 
(Az egyik képen a Fal-Art blogtulaj "james 36" is látszik.)

Köszönjük a rendkívül érdekes és értékes épületvezetést, a részletes ismertető előadást a Rendezőknek és Óváry Gábornak, felejthetetlen élmény volt.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

Templom tértől Attila utcáig

A Templom tértől a Baross utcán át az Attila utcáig címmel előadást hallottunk 2011 szeptember 13-án, ma kedden a Csili Vízvári termében.

Az előadás megtartására Ferenczi Mária lett meghirdetve, de ő sajnos komoly betegség miatt nem tudott részt venni, azonban előadását teljes részletességgel megírta és összeállította.

Az előadás szöveges részét Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője olvasta fel-ismertette, őt látni jobboldalt az előadás tartása közben az egyik képen.

Az előadást projektoros vetítővel kivetített képek kísérték.

Képeket láttunk a régi eredeti Templom-ról, Erzsébetfalva első katolikus templomáról, melyet 1876-ban építettek és 1913-ban bontottak le, néhány évvel azután, hogy a régi Piac téren (ma Szent Erzsébet tér) az új templom felépült. Láttuk képen a régi templom emlékére készült kőposztamensen készült emléktáblát is, felirata az alábbi: "Isten dicsőségére és az eredeti Erzsébeti Templom emlékére újra állíttatta Pintér Gyula"

Vetítettek képeket az Attila utcai  iskoláról (József Attila Iskola), a régi igazgatókról, az iskola tanárairól és az iskola régi híres diákjairól is hallottunk.  Megismertük az iskola történetét és elért eredményeit, sportversenyeket és Erdély-Csíkszereda kapcsolatokról is hallottunk.  Az iskola tanulói a II. világháború előtt is már "Attila" felirattal a mezükön indultak a sportversenyeken. Érdekes volt látni a régi 1950-60-70-es években az úttörő táboros kirándulásokat, vetélkedőket és egyéb emlékeket is.

Az előadás végén lehetőség volt könyvet is vásárolni az iskoláról.

Az előadás biztosan különösen érdekelte azokat, akik a közvetlen környéken laktak-laknak, pl. "tojpli" topictárs és biztos vagyok benne, hogy a már régóta Kanadában élő régi erzsébeti "Attilás" nicknevű topictársunknnak is különösen érdekes lett volna.

Tartalmas, érdekes előadás volt, alaposan kidolgozva.

Köszönjük az előadást a megtartóknak, rendezőknek és Ferenczi Máriának teljes gyógyulást kívánunk.

(Megj: a kirakott képek előadás közben mobiltelommal készültek)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Könyvtártörténet Pesterzsébeten

A Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Városvédő Csoport találkozója volt tegnap szeptember 6-án, kedden délután 4 órától. Az előadás címe: Könyvtártörténet Pesterzsébeten, a találkozó a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX/4. számú fiókkönyvtárában, a 1204 Budapest, XX. ker., Pesterzsébet, Pacsirta utca 157/B szám alatt volt.

Az előadás kiírása szerint: vendégek Kovács Éva régió igazgató (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Kelemenné Farkas Zuzsanna vezető (Csili Könyvtár).

Az előadáson részt vett Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője is.

Az előadáson az előadó részletesen ismertette projektoros vetített dokumentumokkal az erzsébeti kultúrházak történetét, különös tekintettel a könyvtárakra, adatokat hallottunk a könyvtárak könyv és egyéb dokumentum CD, DVD számokról.

A kerületi könyvtárakkal kapcsolatban gyakorlatilag magasan a legtöbbet a Csiliről és a Csili könyvtárról hallottuk, ez mondjuk adódik, mivel az előadó a Csili könyvtár vezetője volt.

Véleményem szerint érdekes lett volna az előadás címének megfelelően többet hallani a többi könyvtárról is, pl. a Nagykosuti-ban működött könyvtárról, ahol 1956-ban a könyvtár előtt könyveket égettek, erről a hozzászólásokban aztán lett szó, ehhez lásd a Pesterzsébet története könyvből a cikkhez kitett képet.

A blogban kitett dokumentumokban a Csili történetével kapcsolatos adatok láthatók, továbbá két kép az 1970-es régi Csili épületről és kép a Csili Baross utcai új épületéről, melyet 1962-ben adtak át, valamint néhány kép látható az előadásról.

Az előadás után a résztvevők hozzászólásaikkal részben kiegészítették a hallottakat, különös tekintettel a többi könyvtárra és kicsit a régi erzsébeti magánkönyvtárakra vonatkozóan.

Köszönjük a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Városvédő Csoportjának a találkozót-előadást.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)