Gráner Sándor vállalkozó neve tehát többször meg van említve az erzsébeti irodalmakban, úgymint telekvásárlások, parcellázások, Gráner telep is megjelenik valahol a Határ út környékén. Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette Erzsébetfalva telep 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben, Gráner Sándor 1906-ban pedig az új Községháza községi képviselőtestületének és elöljáróságának tagja is lett…
És akkor most jön az, ami lehet, hogy több erzsébetinek új dolgot jelent…tehát olvassunk bele egy tanulmányba ill. évkönyvbe:
Dr. Krishaber Béla pesterzsébeti kerületi főrabbi nagyobb tanulmánya a pesterzsébeti zsidók történetéről:
A „Pesterzsébeti zsidók históriája” (megj. Kecskeméti Vilmos Zsidó évkönyvében (1927) és Nagy Győri István városi főjegyző Gubacs-puszta-Erzsébetfalva-Pesterzsébet c. tanulmány foglalkozik.
„…Több nagyobb alapítványt is kezel a hitközség, melyeket Graner Sándor és neje, Ney Gusztáv, Vincze Jakab, Graner Ábrahám és Holczmann Hugó létesítettek különböző kultúrális és jótékony célokra…”
„Pesterzsébet, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 40.545 lak. A P.-i kongresszusi hitközség a 70-es években (azaz itt 1870) alakult. Kezdetben 10 családból állt a hitközség, ez idő szerint a családok száma 1600-ra rúg. Ez az aránylag rövid idő alatt történt rohamos fejlődés szoros összefüggésben van magának a városnak a fejlődésével, mely szintén néhány évtized alatt nőtt kis faluból rendezett tanácsú várossá. A hitközség egyik első elnöke Gráner Sándor volt, aki három évtizeden át vezette nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget. Az ő kezdeményezésére épült fel 1901. a hitközség impozáns két tornyos, románstílű szép temploma, ezen kívül is sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Nagy filantróp volt, aki végrendeletében egy milliárdot érő házát a hitközségre hagyta zsidó kórház céljaira." Gráner Sándor tudomásom szerint 1926-ban halt meg, erről ezt olvashatjuk az említett lexikonban:
„…Ugyancsak nagy veszteség érte a hitközséget Gráner Sándor tiszteletbeli elnök elhalálozásával. Az elhunyt három évtizeden át volt a hitközség elnöke; ő alatta épült az impozáns templom és sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Végrendeletében egymilliárdot érő házat hagyományozott zsidó kórház céljára.
(Az, hogy ez az akkori áron, kb. 1926-ban 1 milliárd koronát érő ház ill. a Kórház hol volt, nem tudtam rányomozni, talán a blog látogatóinak-hozzászólóknak sikerül…)
A mellékelt képeken különböző felvételek láthatók a volt pesterzsébeti zsidótemplomról és látszik az is, hogy szocreál stílusban milyen sikeresen alakították át a templomot képraktáros feladatok ellátására…
Kiegészítés a cikkhez Már-Kos hozzászólásával kapcsolatban:
2003-ban ezt az emléktáblát tette az újjáalakult izraelita közösség, itt rövidítve, de pontosan lásd a tábla fotóját:
„Ez a Ház rejti a Pesterzsébeti Zsinagógát, melyet az itt lakó izraeliták építettek saját pénzükön…1901-ben…A falak eredetiek, de a háborús károk és az 1960-as években bekövetkezett külső és belső átépítés akkora kárt tett az épületben, hogy lehetetlen a restaurálás…
Bpest, 2003. Május”
Összességében véleményem szerint elmondhatjuk, hogy a Gráner család sokat tett telekkialakítási és kereskedelmi tevékenységével, különböző adományaikkal Erzsébetfalva-Pesterzsébet kialakulásáért, a Gráner család tagjai itt éltek mint tősgyökeres alapítók 1851-től 1926-ig...igaz, hogy ez mindösszesen csupán 75 év...
Itt azonnal megjegyezve, még feltétlenül hozzá kell tennem, hogy tudomásom szerint sem a Pesterzsébet legrégebbi lakóháza hely nincs megjelölve, és sehol egy utca, tér elnevezés nem kapcsolódik a Gránerekhez...
"A hálás utókor" mintha nem is tudná, hogy ők valaha léteztek…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
