Kossuth Lajos utca eleje (1.r.)

Kossuth Lajos utca eleje (Első rész)

A nagy Pesterzsébet városrekonstrukció jelentősen átalakította Erzsébetünket, nagyon megváltozott a Kossuth Lajos utca is.
A régi erzsébetiek például már alig emlékeznek a régi Kossuth Lajos utcára, a „Kosuti”-ra, (nagykosuti-ra) akik pedig úgy költöztek ide vagy itt születtek, nem is tudhatják, hogy nézett ki a régi Erszébetfalva, Kossuthfalva, az egykori Pesterzsébet. Többségében legfeljebb a helyi idősebbek, hagyományőrzők visszaemlékezései alapján, leírások vagy régi képek, képeslapok alapján ismerhetik meg a régi Erzsébetet.
Ezt szeretném most is részben pótolni azzal, hogy a Kosuti elejéről felteszek néhány képet és régi térképrészletet.

A PESTERZSÉBET - a hazám topic-ban rendszeresen szoktunk azon elmélkedni, hogy lakóhelyünkön Pesterzsébeten melyik utcának régen milyen neve volt, melyik régi utca hol volt, melyik ház hogy nézett ki, hányszor változott, a házon belül az udvaron belül mi lehetett…
Mivel néhányunknak nem volt teljesen világos a Kosuti régi eleje, régi kialakítása, az átalakulás, gondolataimban és a neten utána néztem.
Lehet, hogy ezeknek sokszor nincs értelme, de helytörténet, nosztalgia és alapvetően a múlt megbecsüléséről van szó. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy aki a múltat nem akarja megismerni vagy nem értékeli, az a jelent és a jövőt sem értékeli igazán.

Annyit elöljáróban mindenképpen tudnunk kell, hogy a mai Kossuth Lajos utca eredeti neve az 1870-es évektől Hitel Márton utca volt, mely utcanevet Erzsébetfalva egyik legrégebbi alapítójáról kapta. Kossuth Lajos utca akkor is volt a környéken, mert az 1870-es évek után a Kossuthfalva-Erzsébetfalva határán lévő mai Nagysándor József utcát hívták Kossuth Lajos utcának egészen a Család (Szent Imre herceg) utcáig, később Nagy Sándor utca, majd Nagysándor József utca lett.
Na'most az a dolog, hogy a Hitel Márton utca nevét mikor változtatták meg Kossuth Lajos utcára, két változat is ismeretes. Egyes leírások szerint 1905 körül-röviddel után, más írások szerint akkor, amikor az új Erzsébetfalva Községháza felépült, majd Kossuth szobrot is avattak 1909. október 3-án.

Kossuth Lajos utca, Kosuti, Nagy-Kosuti, Kis-Kosuti
 
Van itt Pesterzsébetünkön egy szerintem világon egyedülálló különlegesség. Erzsébetfalván és  Kossuthfalván 1848 után nagyon sok Pestről és Budáról kitiltott egykori 48-as szabadságharcos honvéd és tiszt telepedett le. Kossuthfalván sok tábornokról utcákat neveztek el. Kossuthfalva felvette Kossuth nevét. Először az Erzsébetfalva fő utcáját elnevezték 1870 után Fő-utcának. Aztán amikor Hitel Márton elhunyt 1876-ban, akkor elnevezték róla a Fő utcát Hitel Márton utcának, részben mert főként az Ő birtokai voltak itt, részben emléke utáni tiszteletből. A Kossuthfalva-i Kossuth Lajos utca nevét 1905-ben áthelyezték a népesebb Erzsébetfalvára. Így Erzsébetfalván 1905-ben a Hitel Márton utcát Kossuth Lajos utcára keresztelték át. 
1905-ben és utána is a Kossuth kultusz jobban fellendült, akkor az addigi kossuthfalvai Kossuth Lajos utcát már teljes hosszában Nagy Sándor utcára keresztelték át. Tehát Erzsébetfalván 1905 után lett konkrétan Kossuth Lajos utca ami a mai Kossuth Lajos utca. Valódi hiteles történet szerintem nem ismert, hogy miért lett "Kosuti". A különböző leírások szerint az emberek itt tényleg nagyon szerették és tisztelték Kossuth Lajost, nagyon népszerű volt. A Kossuth Lajos téren 1909-ben felállították a Kossuth szobrot is az Erzsébetfalva Községház előtt. A Kossuth Lajos utcát elkezdték becézni és "Kosuti " nevet adtak neki népiesen, így ebben a nem helyes írással írt teljesen egyedi névvel. Ezzel tehát egy különös dolog lépett elő. Sehol az országban nincs ilyen becézés tudomásom szerint egy Kossuth Lajos utcáról, ez teljesen egyedi erzsébeti név. Az emberek elkezdték a Kossuth Lajos utcát kedvesen szeretettel becézni, ezzel a legnagyobb tiszteletet adták meg véleményem szerint Kossuth Lajosnak. Így lett a keményebb Kossuth Lajos utcából egy gyengédebb, szeretetre méltó becézéssel "Kosuti"; az erzsébeti emberek szeretettel hívták és becézgették így a fő utcájukat. Később ebből kialakult a "Nagy-Kosuti" és a "Kis-Kosuti". Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története. 
Ennek megfelelően a Kosuti név után kialakult tehát  az, hogy a Soritól a Templomig Nagy-Kosuti néven emlegették a főutcát és a Templom utáni rész lett a Kis-Kosuti. A Jókai Mór utca utáni részen elvileg maradt a Kossuth Lajos utca név, de hosszú volt. De nagyon sokan, főként itt a Jókai Mór utca utáni részt szintén Kiskosuti-nak hívják, de megkülönböztetés is szokott lenni, mert a Jókaitól a Nagykőrösiig eső részt Kis-Kiskosutinak is szokás hívni, sokan és én is így hívom itt a szűkebb lakókörnyezetemben, ahol lakok.
Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története. 
Még valami ehhez. Sokan mondják a Nagy-Kosutira, hogy Sétáló utca. :( 
Kérem, ezt ne használjuk! Őrizzük meg tisztelettel Kossuth Lajos nevét, főutcánk "Kosuti" becézésével és értékeljük erzsébeti őseink hagyományát. 
Mi pesterzsébetiek legyünk büszkék az őseink által alkotott, a világon egyedülálló különleges Kossuth Lajos utca becézésre, a "KOSUTI" névre!

Tehát a Kosuti eleje...

A Kosuti számozása mindig úgy volt, hogy ha a Soroksári úton bejövünk, baloldalt a páratlan, jobboldalt a páros házszámok voltak. Ez már az 1910/11-es helyrajzi számos halványbarnás térképrészleteken is látszik. A Kosuti szélén a Soroksári út 31. szám tul. képpen a Kossuth Lajos utca 1. szám is egyben, ekkor még üres telek- házhely volt ott, hasonlóan házhely volt még a 3,5,7. szám is az Attila utcával szemben, az első beépített telek házzal a 9. számvolt.
Érdekes viszont, hogy a Kosuti-nak a Soroksári úttól jobb felé eső oldala már sűrűn be volt építve, mely eleje 2/a, 2/b házszámokat kapott. Ezután következett a Kossuth Lajos utca 4. szám, mely villa feltehetően az 1885-ös években épülhetett, üdülővilla stílusban. A villa tulajdonosa az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharcból jól ismert Guyon Richárd tábornok fiáé, Guyon Edgáré volt, a ház a magasfalú kerítésével és a sűrűn benőtt bokorzatával kisgyerek koromban nekem mindig rejtélyesnek tűnt.
A fekete-fehér fotókon az 1956-60-as években látjuk a Kosuti elejét, az egyik képen még a a régi 23-as,vagy 48-as Ikarusz busz is látható a Cipész Ktsz Központjának emeletes házával, a régi kék busz (húúh, de sokszor utaztunk ezeken) éppen kanyarodik ki a Soroksári útra és megy majd a Boráros térre vagy Csepelre.

(Második -befejező rész következik)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalván két híres templomunk

Erzsébetfalván két híres templomunk

Itt van Szent Karácsony ünnepe és ebből az alkalomból két híres templomunkkal kapcsolatos cikket rakok fel.

Erzsébetfalva az 1870-es évek után jelentősen fejlődött és templom felépítése is sorra került.
A Szilágyi Lajos utca és a Templom utca kereszteződésében (ma Baross utca és Zilah utca sarkán), akkori nevén Templom téren felépítették és 1876 november 19-én felszentelték az első katolikus templomot.
Egy idő után nagyobb templomra volt szükség, és az akkori erzsébetfalvai Piacz téren (ma Szent Erzsébet tér) felépítettek egy másik katolikus templomot. A templomot 1909 július 11-én avatták fel és szeptember 8-án szentelték fel.
A régi Zilah utcai első katolikus templomot 1913-ban lebontották és a piactér funkció az erzsébeti Vásárcsarnok felépítése után megszűnt és a Vásárcsarnokhoz került át, a Piacz tér Szent Erzsébet tér nevet vett fel.
A csatolt zöldes színű 1902-es térképen pirossal jelölve van az első katolikus templom az akkori Templom téren, a barnás 1910 utáni térképen az új Szent Erzsébet Templomunk is látszik.

Remélem nem követek el hibát azzal, hogy a Pesterzsébeti Múzeumban az általam megvásárolt „Pesterzsébet Anno” c. könyvből vett 1909-1910-es egykori képeslapot népszerűsítésként erzsébeti blogunkba kirakom.
A csodás fotó a Pesterzsébeti Múzeum kiadásában megjelent könyvből való, a könyvet mindenkinek nagyon ajánlom, a képen mindkét híres katolikus erzsébeti templomunk látszik:
„Erzsébet Fogadalmi Templom, Erzsébetfalva, Jelen, Múlt.”

Kívánok mindenkinek Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és jó Egészséget!

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pflum (Pflumm) család

A Helytörténeti Klub Pesterzsébet 2010 december 14-én tartotta jubíleumi 50. előadását a Csili Vízváry termében. Az előadás címe: „Pesterzsébet és a Pflum család”.
Az előadásról részletesen beszámol James a blogjában, elérhetősége:

http://fal-art.blogspot.com/2010/12/helytorteneti-klub-3.html 
A blogjában a cikk címe: Helytörténeti Klub 3
Jómagam még néhány kiegészítést szeretnék hozzátenni az előadással kapcsolatban.

Kökény Sándorné Kalmár Veronika klubvezető megnyitó szavai után következett az előadás.
Az előadást Skaper Brigitta tartotta, aki körültekintően még az USÁ-ban élő Pflum-Pflumm jelenleg élő családtagokkal is felvette a kapcsolatot. Az előadáson több olyan érdekességről is beszámolt, amiről még sehol nem hallottunk, valamint néhány olyan eddig ismeretlen fotót is bemutatott, melyet Amerikából küldtek részére, ezzel is tartalmasabbá téve az előadást.
Az ismereteink szerint a Pflum család nevét eddig úgy vélem mindig egy „m” betűvel láttuk írni, az előadást tartó Brigitta felhívta a figyelmünket, hogy a család is használta mindkét írásformát, de a család jelenkori tagjai kérték, hogy két azaz „mm”-mel helyes a név, tehát így: Pflumm a család helyes neve.

Az előadó Skaper Brigittáról a következőket lehet tudni: Skaper Brigitta 1983-ban született, 2008-ban végzett ez Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, néprajzzal és filmmel kapcsolatos dolgokkal különösen mélyen foglalkozik. Ismereteim szerint egyik leghíresebb tanulmánya az alábbi ismert írás a régi magyar filmsztárokról:

Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon

Skaper Brigitta jelenleg a Pesterzsébeti Múzeum-ban dolgozik, D. Udvary Ildikó múzeumigazgatónő munkatársa, történész és néprajz specialista.

Van olyan dolog is, amiről a Pflum ill. helyesebben a Pflumm családról keveset nyilván kevesen tudnak, erről is beszélt az előadó, Temesvári mozi.
A következő néhány sorban idézek a Trianonnál elcsatolt Délvidék-ről Temesvár mozi vonatkozásáról. A netről vettem az idézetet és onnan tettem be az egykori fotót is (lásd a feketés fenti képet) az Apolló moziról, Pflum György egyik moziérdekeltsége volt Temesváron.

„Temesváron a mozizás…két helyen vetítettek filmeket…a mozgókép-színházak magánkézben voltak…1897-ben a Városi Vigadó báltermében (ma a Csiky Gergely Színház nagyterme) és a gyárvárosi Gyárudvarban vetítették az első filmeket. 1908-ban, a Belvárosban Echer József, a Gyárvárosban Pflum György építtet moziépületet, 1913-ban a város mindkettőt megvásárolja, s a nagy érdeklődésre való tekintettel 1920-tól kertmozit is működtet. 1929-ben a belvárosi mozi helyén felépítteti a ma is korszerű és működő Capitolt.”

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Helytörténeti Klub jubileumi előadása igen tartalmasnak és nagyon érdekesnek bizonyult, köszönjük.

Végül egy kis személyes nem lényegi dolog, de végül is ez is kicsit Pflum kortörténethez kapcsolódik. A kirakott két színes képet korábban elküldtem Jamesnek, aki feljavította a színes diákat és hozzájárulásommal a blogjába kitette.
Most ezt én is kiteszem ide, mert a maradék Pflum Kertmozi tán utolsó képei színesben és úgy érzem, ehhez a cikkhez hozzátartozhatnak.

Az történt, hogy 1972 körül Ettvel Mónika pici lánykámmal sétáltam "A Templom" (Pesterzsébet Szent Erzsébet Templom) körül. A (Pflum) Kossuth Kertmozi környéke is már eléggé bontás alatt volt, de azért nyilván tűzet senki nem akart csinálni.

Egyszer csak azt láttuk, hogy kigyulladt a Pflum Kertmozinak (ugye akkor már rég Kossuth mozira keresztelték át) a bejárati része, de gyakorlatilag használaton kívül volt már az egész létesítmény. Pillanatok alatt ott voltak tűzoltók tűzoltó autóval, oda sétáltunk és készítettem néhány színes ORWO diát még a Zorkij-Leica gépemmel; a tűzoltó egységek is és a bejárati rész is nagyjából látszik.

A felső képen tűzoltók még nem voltak, csak ott lázasan szorgoskodó pár munkás, az alsó másik képen már volt néhány nézelődő és a tűzoltók is megérkeztek 2 tűzoltó autóval, és eloltották a tűzet. A második képen látszik a kertmozi hátsó vetítő része is a Török Flóris utca felől nézve.

Szép része volt ez is a Pflum Kertmozinak valamikor és sajnos ezt is sikerült eltüntetni...

Sajnos az egész Pflum mozizás, szórakoztatás, táncolás, vendéglő rendszer, valamint a Pflum család jótékonysági rendezvényei ma már csak történelem...

(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Helytörténeti Klub Pesterzsébet riport ESTV

Ötvenedik előadására készül a Helytörténeti Klub Pesterzsébet, mely jelenleg minden hónap második keddjén a Csili Művelődési Központ Vízvári termében a kerület egy fejezetével ismerteti meg az oda ellátogatókat. A Helytörténeti Klub vezetője Kökény Sándorné Veronika boldogan emlékszik vissza a már elhangzott előadásokra, melyek többek között a lakosok visszaemlékezésein alapulnak.

Kökényné Veronikával az erzsébeti ESTV műsorában 2010 december 2-án Molnár Szilvia készített több mint 18 perces igen tartalmas riportot, a riport elérhető:

http://www.centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=03496c0ae

A Helytörténeti Klub Pesterzsébet következő előadása:
2010 december 14-én, kedden délután 5 órakor Skaper Brigitta tart előadást "Pesterzsébet és a Pflum család" címmel a Csili B épülete (XX., Baross u. 55.) Vízvári László termében.
Minden kedves érdeklődőt és ismerőseiket várjuk a helytörténeti klub 50. találkozóján.
Üdvözlettel
Kökény Sándorné Kalmár Veronika
a klub vezetője

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalván Kossuth telek (4.bef.r.)

A Kossuth telket keressük...na'most ismerve azt, hogy a Biróy telkek ezen a részen a régi Kossuthfalva területére estek, egyértelmű, hogy a Nagysándor József utca Soroksár felé eső részéről van szó a Knézich utca környezetében…de hol?
A 48-as elnevezésekkel a Knézich utca feltehetően az 1870-es években már kezdett létezni, a Család utca (Szent Imre herceg utca) valószínűleg később alakult ki, mégpedig részben a Kossuth telek területéből is.
Kossutfalva területe jól látszik a térképeken. A korábbi fejezetekben már látott 1882 és 1902 évjáratú térképeken jól látszik, hogy az ősi Kossuthfalva szélén a Knézich utca van, ott egy birtokhatár rész is volt, természetesen akkor még nem létezett külön Knézich utca és külön Család utca, Szabadság utca stb.
Sehol nem láttam még olyan rajzot, ahol ez a Kossuth telek kataszteri rajzokon a Szerződés szerinti kataszteri adatokkal és a híres 154. és 155. helyrajzi számokkal be lett volna jelölve. Pontos körvonalat bejelölni nem lehet, azért sem, mert ez a terület mai állapotában utcát-utcákat is magába foglal, mégpedig minimum a Szent Imre herceg utca területének és a Knézich utca területének bizonyos részét is.
Kiszámítottam az említett területek négyszögöl helyfoglalását, sajátkezű méretarányos skicceket készítettem.
Ezek alapján, valamint a történelmi adatok és összevetések, továbbá „tekon” blogtársam véleménye alapján is, azt tudom feltételezni, hogy a tényleges 1300 négyszögöles Kossuth telek egykori határai a mai állapotokra vonatkoztatva valószínűleg a következők lehettek:

Nagysándor József utca - Knézich utca és Szent Imre herceg utca és ma a közte lévő telkek - Dessewffy utca, (Pöltenberg felé már nem valószínű), de a telek még a mai Szabadság utca területe felé is belóghatott.

A 2010-es jelenkori elölnézeti és felülnézeti színes képeken látszik, hogy a Kossuth telek az 1300 négyszögöl területével mai állapotában a Nagysándor József utcára néző két házzal kezdődik. Az egykori Kossuth telek pedig halad a Dessewffy utca felé, mely mai állapotában több telket jelent.
A térképek között van egy 1910-es világos-sárgás utcaházszámos térképrészlet is, ahol látszik a Nagy Sándor utca és a Család utca (ma Szent Imre herceg utca) kereszteződése, ahol a Család utca 59. szám (1910-ben még csak házhely) a Kossuth telek jobboldali kezdetét jelenti a Nagy Sándor utca felől, mely aztán halad tovább a többi telekkel a Dessewffy utca felé.
Ez lehetett tehát szerintem a híres Kossuth telek területe és ismerjük el, hogy komoly nagyságú telket adományozott Biróy Béla honvédőrnagy Kossuth Lajosnak.
Végezetül annyit szeretnék hozzátenni, hogy ezt ismereteim szerint még senki sehol konkrétan nem írta le hogy a Kossuth telek valóban itt volt, tehát tudományosan a Kossuth telekkel kapcsolatos feltételezéseim nincsenek megerősítve és emléktábla sincs tudomásom szerint erre vonatkozólag a területen lévő házak közelében elhelyezve, csak a már korábbi részben említett Damjanich utcai Szent Lajos templomnál van emléktábla.

Na'most még valami: az emléktáblán és néhány helytörténeti íráson kívül Biróy Béláról más megemlékezést nem találtam és sajnos sem Kossuthfalván, sem Pesterzsébeten, sem Budapesten, sem Magyarországon sehol nem tudok Biróy nevű utcanévről vagy térről.
Az utókor így hálálta meg Biróy Béla Kossuthfalvai parcellázását ill. a Kossuth telek ajándékozási voltát.

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Kossuthfalván Kossuth telek (3.r.)

Amint az előzőkben láttuk, a Kossuthfalva telep elnevezésben Biróy Bélán kívül része volt a telep első lakosainak is, bár az érdem kétségtelenül Biróy Béláé. Az ő parcelláztatásával indult meg erősebben a telep fejlődése a 300 négyszögöles házhelyekre. Közigazgatásilag Kossuthfalva akkkoriban még Erzsébetfalva telephez, illetve Soroksárhoz tartozott, de 1879-ben úgy a vagyoni kezelése, mint a közigazgatása elvált Erzsébetfalva teleptől és önálló lett. Bár nem fejlődött olyan rohamos arányban mint Erzsébetfalva telep, de 1879-ben már van 333 fő 16 éven felüli, 173 fő 16 éven aluli lakosa és 95 lakóháza van.

Na most, hogy ez a Kossuth telek hol volt, hogy valójában melyik telek, melyik sarok, ezt keressük tovább…ezt az 1300 négyszögöl területet. Kerestem én emléktáblát az érintett területen, de nem találtam megjelölést, hogy hol volt ez a területrész a valóságban.
Az azonban természetesen igaz és dicséretes, hogy a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata a 2001-es évben emléktáblát helyezett el annak emlékére, hogy Biróy Béla 1870-ben telket adományozott Kossuth Lajosnak. A tábla valóban Kossuthfalva területén van elhelyezve, mégpedig a Szent Lajos Templomnál a domboldali főlépcsőtől jobbra, az 1902-es térképen a Damjanich utcánál a templomot jelölő körnél találjuk a táblát. Nagyon szép tábla, természetesen egy táblára nem lehet térképet készíteni, hogy a Kossuth telek pontosabban hol található.
A híres Kossuth telek nem is itt a Templom közvetlen környezetében van, hanem ettől a helytől a Knézich utca - Szent Imre herceg utca irányába. Nyilván a 4680 m2 jó nagy terület, nem is könnyű egy táblát hol, hogyan elhelyezni. Azért is nehéz, mert ez a nagy terület több telket foglal magába. Ugye tudjuk, eredetileg 300 négyszögöles telkekre volt felparcellázva Kossuth falva, ez az 1300 négyszöl terület kb. 4 teljes és még egyharmad telekterületet jelenthetett.

A leírásokból annyit tudunk, hogy a telek a Nagysándor József utca és a Knézich utca sarkán volt; ez több sarok is lehet. Az egykori ajándékozási szerződésben említett helyrajzi számokat semmilyen rajzon nem leltem fel....
Hol a csudába volt tehát ez a telek?

(Negyedik-befejező rész következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Kossuthfalván volt egy telek

- Micsoda sikere tud lenni egy teleknek, én ezt nem is gondoltam volna. Valamikor volt egy kedves vidéki faluban nekünk is. A telekről nekem a kapa, kasza, gereblye, füvek, magok, tarackok (fűféleség állítólag) jutnak eszembe. Nem kell vetni, magától nő a föld felett, és a föld alatt, csak nekem kellett kaszálnom. Mint ügyes pesti ember néha alig bírtam kirángatni a kasza hegyét a földből, mert a kasza hegye állandóan lefelé fordult, és a lelketlen beleszúrt abba a drága jó anyaföldbe. Ezt tette velem. Mikor az első kaszálásomat meglátta a szomszéd paraszt bácsi, úgy elfogta a nevetés, hogy már ebéd előtt elment a falu kocsmájába (utána szokott), elmesélni a produkciómat. Este 6 óra felé én is beugrottam egy sörre, de még mindig nevettek. Én inkább röhögésnek, neveztem volna. Ha a szemem nem csalt, akkor bizony még az is lehet, hogy többen voltak a megszokottnál. Arra gondoltam, mielőtt még sértve érezném magam, gyorsan legurítok egy pofa sört az önérzetem helyreállítása érdekében. Még csak annyit fűznék a történtekhez, hogy a harmadik üveg után, mint valami pantomim művész bemutattam nekik a kaszafenés, tökéletes mozdulatsorát. Szerencsés napja volt akkor a kocsmárosnak, sokáig és sokat ittunk. Nagyszerű volt, másnap erről beszélt a fél falu apraja és nagyobbja. Én pedig sikert arattam.

Csak az irigység meséltette el velem ezt a történetet, ellensúlynak szánom a „kiskiskosutis” sikerével szemben, mert Ő nagyobbat aratott, és nem csak sikert, de babérokat is. Hogy mivel, hát a „Kossuthfalván volt egy telek” című írásával. Megtaláltam a bizonyítékokat, és itt és most bemutatom nektek, nehogy azt gondoljátok, hogy én találtam ki.
Az alábbi táblázat a számokkal, és egy grafikon mutatja a Kossuth telek olvasottságát, amit a gép regisztrál naponta. Lehet, hogy akadnak kik lekicsinylik esetleg a gyengébb napokat. Azoknak azt ajánlanám, próbálják ki, és amennyiben több olvasójuk akad ilyen kevés bejegyzésnél, de rengeteg munkával, kutakodással járó precizitással meg írt írásnál, akkor annak jövök egy sörrel. Csak amatőrök számíthatnak az elbírálásra. A klasszikus mellőztetik.

Nov. 14. 2010 178 aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a kép nagyítható katt rá
Nov. 13 2010 50
Nov. 12. 2010. 50
Nov. 11 2010 . 38
Nov. 10. 2010 13
Nov. 09. 2010 17
Nov. 08. 2010 14
........Total: 360

Kossuthfalván Kossuth telek (2.r.)

Kossuthfalván Kossuth telek (Második rész)

A telket tehát megfelelő levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján Zilahi Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta. Sebess Emil részt vett a 48-as szabadságharcban, később az Almás-Nedeczky féle titkos ellenállási mozgalomban. Ennek kapcsán a magyar függetlenségi törekvésekben történt részvétele miatt ill. Habsburg rendszer elleni összeesküvés vádjával letartóztatták, majd szökési kísérlet közben agyonlőtték. Élt 1824-1864 között, temetése 1864-ben volt és a Fiumei úti Kerepesi Temetőben a Nemzeti Sírkert 30-as, ún. 1848-49-es parcellájában nyugszik, tehát jelentős honvéd árvájáról volt szó.
A Kossuth telekkel azonban nemsokára baj történt. Biróy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt Biróy ellen 1876 évben csődöt majd 1879 évben az összes parcellákra árverést is rendeltek el.
A Kossuth telek is árverés alá került, de közben érdekes dolog történt. A törvény tiltja az árverezők összejátszását, de ennek ellenére Löwy Mór a hitelezőkkel és Biróyval egyetértve, hogy megakadályozza a Kossuth telek idegen kézre jutását, 5 forintért megvette a Kossuth telket és azt nyomban 10 forintért özv. Sebess Emilné szül. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta.
Özvegy Sebess Emilné a Kossuth telket 1892 október 20-án 1000 forintért eladta Szabó Zsigmond és neje Polacsek Erzsébetnek, és Galló István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak.
A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani akarta a kegyeletteljes emléket, mely a telekhez fűződik és ezért az adásvételi szerződésben kikötötte a következőt:
„Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését a vevők azonnal eszközlik és az eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatja: feltétlenül kitűzetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth telek” felirat tétendő örök emlékül.”

Tehát a telek elkelt, majd később különböző telektulajdonosok vásárolták meg, és ehhez mellékelem egy erzsébeti helytörténettel foglalkozó "Pesterzsébet a hazám" blogtársam ("tekon"- Gyula) dokumentumát, ahol látszik, hogy az 1900-as évek elején is árusítják a szóbanforgó ill. környező területrészeket.

No'de tényleg, hol a csudába volt ez a Kossuth telek…? Mert nem kevés ám a terület, ez 1300 négyszögöl…és ha ránézünk erre a mai 2010-es évi felülnézeti térképrészletre, mely részben Kossuthfalva terület, hol lehetett ez a 4.680 m2-es Kossuth telek…?

(Harmadik rész következik)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Mindig érdekeltek az elnevezések, névadások…kit, ki, miért, hol, mért, mikor, miről…lehet, hogy látszólag semmi értelme ezen morfondírozni-töprődni…de pl. érdekelt a Kossuth telek dolog is… mert, hogy is volt az..?…
Ebből a megfontolásból jelen blogcikkünkben most a Kossuthfalva elnevezéssel ill. az ehhez kapcsolódó Kossuth telekkel foglalkozunk.

A XIX. század második felében szinte egy esztendőre esik „Pesterzsébeti Hazánk” mindkét telepének, azaz Erzsébetfalvának és Kossuthfalvának is a megalapozási ideje.

Javaslom tehát menjünk vissza az időben 140 évet és nézzünk körül az egykori Gubacs puszta-soroksári telepen. Ez idő tájt itt a kialakuló Kossuthfalván 1870 körül már több ház volt telekkel, de a telepnek valójában még nem volt neve. A mellékelt egykorú 1870-1875-1880-as térképeken láthatóak az említett időszakra vonatkozó területi beépítettségek.

Kossuthfalva régente Gubacs községnek a déli nyúlványát képezte, később Soroksárhoz tartozott. A soroksári pusztagubacsi 2290. számú telekjegyzőkönyvben felvett 7630. helyrajzi szám alatti 123 hold földterület ekkor a londoni „General Company…” angol bank tulajdonát képezte, mely társulattól 1868-ban megvette Löwi Mór, aki azt 1869-ben továbbadta Bíróy Béla egykori 1848-as honvédnek és nejének Komjáthy Borbálának. Bíróy 1870-ben a birtok egy részét parcelláztatta és egy 1870 évben készült terv szerint a „Kossuth Helység” nevet adta.

A ma is Kossuthfalvának nevezett telep polgárai a mai Nagy Sándor utca és Vécsey utca sarkán lévő, a telep kaszinójának megfelelő 48-as Vendéglőben tartott összejövetelen 1870-ben elhatározták, hogy az ottani teleprészt Kossuth Lajosról fogják elnevezni. Azonban Bíróy nemcsak a helység-telep elnevezéshez kért engedélyt Kossuth Lajostól, hanem azt is kérte, hogy az egyik parcellának Kossuth telek nevet adhasson, amit neki is ajándékoz Kossuthnak. Kossuth tényleges elfogadás helyett azt javasolta, hogy Bíróy a telket valamelyik 48-as hős családjának adományozza. A névadáshoz a beleegyezést tehát Kossuth Lajos megadta, így lett a telep neve: Kossuthfalva.

Az Ajándékozási Szerződés tartalmazza többek között az alábbiakat:

"...nyújtsák a számkivetésben élőnek Soroksár puszta Gubacsi 2290. sz. telekjegyzőkönyvben (6151-6261, 6961-6964, 6966-6981.) fekvő birtokunkból 154. és 155. sz. alatt kihasított 1300 négyszögöl területű házhelyet ajándékozunk Kossuth Lajosnak és ezennel beegyeznek, hogy nevezettnek tulajdonjoga a mondott ingatlanra minden további meghallgatásuk nélkül bekebelezhessék..."

A nevezetes 1300 ill. 1312 négyszögöl nagyságú saroktelek a Nagy Sándor és a Knézich utcák sarkán van a történetleírások szerint…de valójában melyik sarkon, hol…

Namost ezt a telket tehát a levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján "zilahi" Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta.
Ez a Sebess (Sebes) Emil név nem volt annyira ismeretlen név mint először gondolnánk...

(folytatása következik)

(bejegy.:Zoltan-kiskiskosutis)

Kiskosuti sarkán Landauer Villa. (2.r.)

Megnéztük tehát az első Erzsébetfalva Községháza építésének átadási idejét: 1882 május 7-e, és nézzük meg hozzá az egykori képet a Községházáról, nekem a Községháza és a Landauer villaépület bizonyos tekintetben, kialakításra hasonlónak tűnik. Az egykori térképek és a Községháza adatok alapján a két épület kb. azonos időben épülhetett, na most azt nem tudom, és nem is akarom eldönteni, ugyanaz volt-e mindkettőnek a tervezője ill. kivitelezője, de bizonyos jellegvonások hasonlóak. A Landauer villát mai állapotában az első és második rész képein több fotón is láthatjuk, előlnézetből a Kiskosutinak a Templom felőli oldaláról nézve, valamint a Kiskosutiból a Nyári Pál utca felőli irányból nézve is. Ha megnézzük az 1910-es kataszteri rajzot, látható, hogy a mai Kossuth Lajos utca és a mellette lévő idetartozó szántók csak hosszanti szántót, ill. egybefüggő telket jelentettek a Rudolf u. (ma Nyári Pál utca) és a Mártírok útja felé. A rajzot úgy nézzük, hogy ne vegyük figyelembe a piros pótbeírásokat, mert azt jóval később, csak kb. 1930-35 körül vezették fel az eredeti 1910-es kataszteri rajzra. Látszik ugyanúgy az épület alaprajza, mint mostani állapotában, elől a személybejáró is ugyanolyan, mint az 1910-es rajzon, és jobboldalt a lovaskocsi (hintó?) bejárat helye is megegyezik. Pár évvel ezelőtt az épület tetőzetét tatarozták, aztán úgy látszik a verandák felett már nem igazán fejeződött be, más vonatkozásban úgy látni, minden olyan, mint 130 évvel ezelőtt, nyilván mindenkinek gond mindig a pénz.

Na most a név, Landauer. Nem tudom hogy melyik Landauer család lakott itt akkoriban Erzsébetfalván, nem is ismertem őket. Az 1950-60-as években hallottam, hogy külföldön vannak, nem az igazi tulajdonosok laknak ott, és valóban több család lakott benne. Az viszont biztos, hogy az 1800-as évek második felében és az 1900-as évek elején mindenképpen eléggé tekintélyes család lehetett, mert pl. az 1800-as évek vége felé Landauer Ferenc József pesti polgár az Andrássy út külső részén az Oktogon után ún. nyári rezidenciának egy komoly épületet építtetett, ma Andrássy út 112. szám. Az épület aztán az 1960-as évek elején a Fiatal Művészek Klubja (FMK) lett, majd a KOGART (Kortárs Művészeti Gyűjtemény-Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) székhelye lett, lásd ehhez a többszintes épület fotóját.

Aztán találtam még valamit, a Vasárnapi Újság 1879 júniusi 15-i számában, Dr. Landauer illatos hajbalzsamot hirdet, mely 1 frt-ba kerül…persze más volt az a „frt”, mint ez a mostani „Ft”…feltételezhetően ugyanaz a Landauer család lehet, vagy valamelyik oldal családága, de az biztos, hogy az évjáratok-korszakok tökéletesen megegyeznek.

Visszaemlékszem arra, hogy gyermekkoromban is mindig-naponta mentem el az épület előtt, és álltam sokat ebben a „kiskosuti-jókai” villamos megállóban, vártam a 30, 32-es villamosra, és számtalanszor körűs-körül megcsodáltam az épületet. Volt egy általános iskolai osztálytársam is (Sinkovics), az ő édesanyja a villamos megállónál volt éveken keresztül az újságos egy kis újságosbódéban, és ez a család az 1950-es években ebben az épületben lakott, az egyik pincében kaptak a Tanácstól ott helyet, akkoriban voltam néhányszor abban az épületben, de azóta sem.

Napjainkban is nap mint nap egykedvűen ott megyek el-megyünk el az épület mellett, mintha nem is Pesterzsébet egyik legrégebbi épületritkasága lenne…
Az egészhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy más átalakulásokhoz hasonlóan egyszer ez a nagyon régi kb. 130 éves villaépület is sajnos eltűnhet, és ez is átalakul gyönyörűségesen ún. szocreálos modern kockaházzá, hát ettől tartok… Pedig az ilyen ősrégi erzsébeti épületek megérdemelnék, hogy mi erzsébetiek figyeljünk fel és jobban vigyázzunk rá...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet 1956 október

Általánosba mind a nyolc évet a „régimártirok” suliba jártam. 1956 őszén a hatodik osztályt kezdtem, szintén a vegyes-ben. Az osztályunkba általában 23-25 lány és 6-8 fiú járt. Általában úgy volt, hogy mint jó gyerekek a suli után azonnal még nem mentünk haza, a környékbeli üres grundokon, pl. főként az Angyal utcában is (most Hosszú utca) sokat játszottunk, focizgattunk, esetenként birkóztunk is suli után. Az 1950-es években váltott műszakokban jártunk iskolába, így pl. 1956 október 23-án mi, a felső tagozatos hatodikosok délutánosok voltunk.

A délutános tanítás ezen a napon is rendesen elkezdődött déli egy órakor. Aztán úgy látszott, valami nem stimmel, a tanáriban valami megbeszélés lehetett, a harmadik óra csak kb. jó fél órás késéssel kezdődött el, de nem is tartott sokáig. Bejött egy másik tanár és mondta, hogy igazgatói utasításra mindenki menjen haza, a többi óra elmarad és másnap szerdán ugyanígy lesznek az órák, tehát délutánra kell jönni.

Mi persze örültünk neki és ugye, ki a fene akar még ilyen korán haza menni, nekiálltunk szokás szerint a társainkkal; fiúkkal-lányokkal játszani a környéken és hogy később megyünk haza. De 1-2 óra múlva nemsokára azon vettük észre magunkat, hogy a háziasszony szülők, idősebbek már keresnek bennünket is, meg az iskolából másik srácokat, lányokat is, hogy azonnal hazamenni.

Aztán lassan kezdett sötétedni is, az utcákban valamiért eltűntek az utcai villanyvilágítások is, semmit nem lehetett tudni mi van, de valahogy különösnek tűntek a dolgok…

Aztán otthon jöttek haza szüleim, Édesanyám Pestről, Apukám Csepelről a Golyóscsapágygyárból, Balogh nagyapám szintén Csepelről a Varrógépgyárból jöttek haza és meséltek amit láttak és tudtak, és jöttek a különböző hírek, és aztán jött a Kossuth Rádió-ban az emlékezetes esti Gerő Ernő rádióbeszéd...
Természetesen másnap nem kellett iskolába menni, meg még egy jó darabig…
Gyerekfejjel ezen a napon délután én még csak ennyit tapasztaltam…

Nemsokára, néhány véres nap után, november 4-én a szovjet tankok is megjelentek, dübörögtek be a Nagykőrösi úton, a Soroksári úton, a Kossuth Lajos utcába is bejöttek, keresztül jöttek a Templom tér sárga keramitján és aztán sajnos még sok minden történt...

Saját fotókat nem tudok kitenni 1956 októberéről…Kerestem viszont a neten erzsébeti érdekességet, amely 1956 októberéhez kapcsolódik. Sikerült is találni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában lévő két kis dokumentumot, mellyel remélem nem követek el jogi problémát, hogy 1956-os megemlékezésül ide a Pesterzsébeti Érdekes blogba főként pesterzsébetiek részére megtekintésre kirakom.

Az egyik egy korabeli röplap, melyet 1956 október 29-én adott ki a XX. kerületi Forradalmi Ifjúsági Szövetség és forradalmi követeléseiket tartalmazza.
A másik kép Pesterzsébeten egy teherautó roncsot ábrázol, azt hogy hol készítették, nem tudom, talán a Határ úton vagy a Nagykőrösi úton, vagy… ehhez kérem az olvasók segítségét, hol készülhetett a fotó 1956 októberében.
Itt van még egy kép, mely fotó a régi pesterzsébeti Szabó Ervin Könyvtár előtt készült, mely akkor a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt volt, a képen könyvégetést látunk 1956 október 26-án, a fotó a Pesterzsébet története c. könyvben jelent meg.

Póthozzáírás 2011 október 22-én:

Ezt a Pesterzsébet, Kossuth Lajos utca 24 (26) (?) szám alatti Szabó Ervin fiók-könyvtárat a részben jól sikerült városrekonstrukciónál ugyebár lebontották...a kis iskolai mártíroksuli minikönyvtáron túlmenően én ebbe a könyvtárba valamikor az 1960-as években kb. 20 éves koromban léptem be, nappali tagozatos tanulóknak-középiskolásoknak akkor 1 Ft volt az egy éves tagsági díj...
Még arra is emlékszem, hogy azért is kezdtem oda járni, mert Balogh nagyapám nagyon szerette azt a könyvtárat, nagyon sokra tartotta a könyvtár könyvállományát, még mondta is 56 után, hogy rengeteg régi könyvtári erzsébeti anyag is eltűnt-elveszett a könyvtárégetés-kirablás után...no'meg csinos erzsébeti lánykák is jártak oda...persze csak könyv és tanulás, meg új ismeretek szerzése végett...

Különben a könyvtár tagsági díj befizetésére is nyugdíjas korában is mindig ő adta az éves tagsági díj árát...

Nagyon sokáig, pontosan egészen kb. a 70-es évek vége felé a könyvtár megszűnéséig-lebontásáig könyvtártag voltam...és sokáig meg is volt a szürkéskék borítós több lapos könyvtári kölcsönző füzetem...vigyáztam mindig rá...de remélem egyszer még megtalálom...már lassan az is múzeális emléknek számít...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)