Kossuthfalván Kossuth telek (3.r.)

Amint az előzőkben láttuk, a Kossuthfalva telep elnevezésben Biróy Bélán kívül része volt a telep első lakosainak is, bár az érdem kétségtelenül Biróy Béláé. Az ő parcelláztatásával indult meg erősebben a telep fejlődése a 300 négyszögöles házhelyekre. Közigazgatásilag Kossuthfalva akkkoriban még Erzsébetfalva telephez, illetve Soroksárhoz tartozott, de 1879-ben úgy a vagyoni kezelése, mint a közigazgatása elvált Erzsébetfalva teleptől és önálló lett. Bár nem fejlődött olyan rohamos arányban mint Erzsébetfalva telep, de 1879-ben már van 333 fő 16 éven felüli, 173 fő 16 éven aluli lakosa és 95 lakóháza van.

Na most, hogy ez a Kossuth telek hol volt, hogy valójában melyik telek, melyik sarok, ezt keressük tovább…ezt az 1300 négyszögöl területet. Kerestem én emléktáblát az érintett területen, de nem találtam megjelölést, hogy hol volt ez a területrész a valóságban.
Az azonban természetesen igaz és dicséretes, hogy a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata a 2001-es évben emléktáblát helyezett el annak emlékére, hogy Biróy Béla 1870-ben telket adományozott Kossuth Lajosnak. A tábla valóban Kossuthfalva területén van elhelyezve, mégpedig a Szent Lajos Templomnál a domboldali főlépcsőtől jobbra, az 1902-es térképen a Damjanich utcánál a templomot jelölő körnél találjuk a táblát. Nagyon szép tábla, természetesen egy táblára nem lehet térképet készíteni, hogy a Kossuth telek pontosabban hol található.
A híres Kossuth telek nem is itt a Templom közvetlen környezetében van, hanem ettől a helytől a Knézich utca - Szent Imre herceg utca irányába. Nyilván a 4680 m2 jó nagy terület, nem is könnyű egy táblát hol, hogyan elhelyezni. Azért is nehéz, mert ez a nagy terület több telket foglal magába. Ugye tudjuk, eredetileg 300 négyszögöles telkekre volt felparcellázva Kossuth falva, ez az 1300 négyszöl terület kb. 4 teljes és még egyharmad telekterületet jelenthetett.

A leírásokból annyit tudunk, hogy a telek a Nagysándor József utca és a Knézich utca sarkán volt; ez több sarok is lehet. Az egykori ajándékozási szerződésben említett helyrajzi számokat semmilyen rajzon nem leltem fel....
Hol a csudába volt tehát ez a telek?

(Negyedik-befejező rész következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Kossuthfalván volt egy telek

- Micsoda sikere tud lenni egy teleknek, én ezt nem is gondoltam volna. Valamikor volt egy kedves vidéki faluban nekünk is. A telekről nekem a kapa, kasza, gereblye, füvek, magok, tarackok (fűféleség állítólag) jutnak eszembe. Nem kell vetni, magától nő a föld felett, és a föld alatt, csak nekem kellett kaszálnom. Mint ügyes pesti ember néha alig bírtam kirángatni a kasza hegyét a földből, mert a kasza hegye állandóan lefelé fordult, és a lelketlen beleszúrt abba a drága jó anyaföldbe. Ezt tette velem. Mikor az első kaszálásomat meglátta a szomszéd paraszt bácsi, úgy elfogta a nevetés, hogy már ebéd előtt elment a falu kocsmájába (utána szokott), elmesélni a produkciómat. Este 6 óra felé én is beugrottam egy sörre, de még mindig nevettek. Én inkább röhögésnek, neveztem volna. Ha a szemem nem csalt, akkor bizony még az is lehet, hogy többen voltak a megszokottnál. Arra gondoltam, mielőtt még sértve érezném magam, gyorsan legurítok egy pofa sört az önérzetem helyreállítása érdekében. Még csak annyit fűznék a történtekhez, hogy a harmadik üveg után, mint valami pantomim művész bemutattam nekik a kaszafenés, tökéletes mozdulatsorát. Szerencsés napja volt akkor a kocsmárosnak, sokáig és sokat ittunk. Nagyszerű volt, másnap erről beszélt a fél falu apraja és nagyobbja. Én pedig sikert arattam.

Csak az irigység meséltette el velem ezt a történetet, ellensúlynak szánom a „kiskiskosutis” sikerével szemben, mert Ő nagyobbat aratott, és nem csak sikert, de babérokat is. Hogy mivel, hát a „Kossuthfalván volt egy telek” című írásával. Megtaláltam a bizonyítékokat, és itt és most bemutatom nektek, nehogy azt gondoljátok, hogy én találtam ki.
Az alábbi táblázat a számokkal, és egy grafikon mutatja a Kossuth telek olvasottságát, amit a gép regisztrál naponta. Lehet, hogy akadnak kik lekicsinylik esetleg a gyengébb napokat. Azoknak azt ajánlanám, próbálják ki, és amennyiben több olvasójuk akad ilyen kevés bejegyzésnél, de rengeteg munkával, kutakodással járó precizitással meg írt írásnál, akkor annak jövök egy sörrel. Csak amatőrök számíthatnak az elbírálásra. A klasszikus mellőztetik.

Nov. 14. 2010 178 aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a kép nagyítható katt rá
Nov. 13 2010 50
Nov. 12. 2010. 50
Nov. 11 2010 . 38
Nov. 10. 2010 13
Nov. 09. 2010 17
Nov. 08. 2010 14
........Total: 360

Kossuthfalván Kossuth telek (2.r.)

Kossuthfalván Kossuth telek (Második rész)

A telket tehát megfelelő levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján Zilahi Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta. Sebess Emil részt vett a 48-as szabadságharcban, később az Almás-Nedeczky féle titkos ellenállási mozgalomban. Ennek kapcsán a magyar függetlenségi törekvésekben történt részvétele miatt ill. Habsburg rendszer elleni összeesküvés vádjával letartóztatták, majd szökési kísérlet közben agyonlőtték. Élt 1824-1864 között, temetése 1864-ben volt és a Fiumei úti Kerepesi Temetőben a Nemzeti Sírkert 30-as, ún. 1848-49-es parcellájában nyugszik, tehát jelentős honvéd árvájáról volt szó.
A Kossuth telekkel azonban nemsokára baj történt. Biróy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt Biróy ellen 1876 évben csődöt majd 1879 évben az összes parcellákra árverést is rendeltek el.
A Kossuth telek is árverés alá került, de közben érdekes dolog történt. A törvény tiltja az árverezők összejátszását, de ennek ellenére Löwy Mór a hitelezőkkel és Biróyval egyetértve, hogy megakadályozza a Kossuth telek idegen kézre jutását, 5 forintért megvette a Kossuth telket és azt nyomban 10 forintért özv. Sebess Emilné szül. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta.
Özvegy Sebess Emilné a Kossuth telket 1892 október 20-án 1000 forintért eladta Szabó Zsigmond és neje Polacsek Erzsébetnek, és Galló István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak.
A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani akarta a kegyeletteljes emléket, mely a telekhez fűződik és ezért az adásvételi szerződésben kikötötte a következőt:
„Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését a vevők azonnal eszközlik és az eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatja: feltétlenül kitűzetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth telek” felirat tétendő örök emlékül.”

Tehát a telek elkelt, majd később különböző telektulajdonosok vásárolták meg, és ehhez mellékelem egy erzsébeti helytörténettel foglalkozó "Pesterzsébet a hazám" blogtársam ("tekon"- Gyula) dokumentumát, ahol látszik, hogy az 1900-as évek elején is árusítják a szóbanforgó ill. környező területrészeket.

No'de tényleg, hol a csudába volt ez a Kossuth telek…? Mert nem kevés ám a terület, ez 1300 négyszögöl…és ha ránézünk erre a mai 2010-es évi felülnézeti térképrészletre, mely részben Kossuthfalva terület, hol lehetett ez a 4.680 m2-es Kossuth telek…?

(Harmadik rész következik)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Mindig érdekeltek az elnevezések, névadások…kit, ki, miért, hol, mért, mikor, miről…lehet, hogy látszólag semmi értelme ezen morfondírozni-töprődni…de pl. érdekelt a Kossuth telek dolog is… mert, hogy is volt az..?…
Ebből a megfontolásból jelen blogcikkünkben most a Kossuthfalva elnevezéssel ill. az ehhez kapcsolódó Kossuth telekkel foglalkozunk.

A XIX. század második felében szinte egy esztendőre esik „Pesterzsébeti Hazánk” mindkét telepének, azaz Erzsébetfalvának és Kossuthfalvának is a megalapozási ideje.

Javaslom tehát menjünk vissza az időben 140 évet és nézzünk körül az egykori Gubacs puszta-soroksári telepen. Ez idő tájt itt a kialakuló Kossuthfalván 1870 körül már több ház volt telekkel, de a telepnek valójában még nem volt neve. A mellékelt egykorú 1870-1875-1880-as térképeken láthatóak az említett időszakra vonatkozó területi beépítettségek.

Kossuthfalva régente Gubacs községnek a déli nyúlványát képezte, később Soroksárhoz tartozott. A soroksári pusztagubacsi 2290. számú telekjegyzőkönyvben felvett 7630. helyrajzi szám alatti 123 hold földterület ekkor a londoni „General Company…” angol bank tulajdonát képezte, mely társulattól 1868-ban megvette Löwi Mór, aki azt 1869-ben továbbadta Bíróy Béla egykori 1848-as honvédnek és nejének Komjáthy Borbálának. Bíróy 1870-ben a birtok egy részét parcelláztatta és egy 1870 évben készült terv szerint a „Kossuth Helység” nevet adta.

A ma is Kossuthfalvának nevezett telep polgárai a mai Nagy Sándor utca és Vécsey utca sarkán lévő, a telep kaszinójának megfelelő 48-as Vendéglőben tartott összejövetelen 1870-ben elhatározták, hogy az ottani teleprészt Kossuth Lajosról fogják elnevezni. Azonban Bíróy nemcsak a helység-telep elnevezéshez kért engedélyt Kossuth Lajostól, hanem azt is kérte, hogy az egyik parcellának Kossuth telek nevet adhasson, amit neki is ajándékoz Kossuthnak. Kossuth tényleges elfogadás helyett azt javasolta, hogy Bíróy a telket valamelyik 48-as hős családjának adományozza. A névadáshoz a beleegyezést tehát Kossuth Lajos megadta, így lett a telep neve: Kossuthfalva.

Az Ajándékozási Szerződés tartalmazza többek között az alábbiakat:

"...nyújtsák a számkivetésben élőnek Soroksár puszta Gubacsi 2290. sz. telekjegyzőkönyvben (6151-6261, 6961-6964, 6966-6981.) fekvő birtokunkból 154. és 155. sz. alatt kihasított 1300 négyszögöl területű házhelyet ajándékozunk Kossuth Lajosnak és ezennel beegyeznek, hogy nevezettnek tulajdonjoga a mondott ingatlanra minden további meghallgatásuk nélkül bekebelezhessék..."

A nevezetes 1300 ill. 1312 négyszögöl nagyságú saroktelek a Nagy Sándor és a Knézich utcák sarkán van a történetleírások szerint…de valójában melyik sarkon, hol…

Namost ezt a telket tehát a levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján "zilahi" Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta.
Ez a Sebess (Sebes) Emil név nem volt annyira ismeretlen név mint először gondolnánk...

(folytatása következik)

(bejegy.:Zoltan-kiskiskosutis)