Pesterzsébet a régidőktől (1.r.)

1514-1528  Lázár deák híres térképéből részlet (sárgásbarnás színű), pesti rész alatt Gubats (Gribats) bejelölés, valamint Harast (később Dunaharaszti), Dionisz (később Szent Dienes, majd gyakorlatilag Soroksár), Taxon (Taksony)

 

1490 Roselli térképrészlet, a Duna átlós alakban (szürkés színű térkép), középen VNGARIA írás, Duna mellett Gribas (?) írás jelöli Gubacs helyét

1602-1603 Ebből az időből 3 db rajzos dokumentumot raktam ki, gyönyörűen látszik, hogy a Dunának a Csepel, Gubacsi (mai Dél Ferencváros és Pesterzsébet) részén harci sátrak és seregek táboroznak, továbbá pontonhídak a hadak felvonulásával…Ekkor volt Buda ostroma a törökök ellen, híres csaták voltak.  
Szerintem nagyon érdekes képek, nem volt ez a Gubacs rész akkor elhagyatott puszta!

 

1647 Pest alatt Csepel sziget látható Ratzenmarck elnevezéssel, és amint látható, a csepeli szigetcsúcsot hívták eredetileg „Cepel”-nek! Mellette látszik Gribatz (Gubacs), alatta Harazon (Haraszti), S. Dionys (Szent Dienes, gyakorlatilag a későbbi Soroksár) és tovább lent Taxon (Taksony). A képen Csepel-sziget kissé elnagyolt alakban látható…de 364 éves régi térkép…

1664 és 1737 Két ún. „Eltiltási” dokumentum rész. A lényege, hogy megemlíti, hogy akiké az adott területrész, azok a tulajdonosok. Ennek megfelelően más illetéktelenek a területet nem használhatják, nem legeltethetnek, stb…erre „Eltiltás” van érvényben és ha ezt megszegik, az büntetendő cselekmény. A terület érvényes Keszi, Szentmihály, Csömör, Soroksár, Szentlőrinc, Gubacs…területekre. Ekkor már Gubacs és a mai Pesterzsébet területe gyakorlatilag a Szentlőrinci-Soroksári uradalmakhoz kezdett tartozni.

1684  Joan Blaeu Nadasdy térképrészlet, mely gyakorlatilag megegyező jellegű az 1647-es Ratzenmarck feliratos térképpel, de nem ugyanaz, néhol más elnevezések.

Kissé félve kezdek bele ebbe a cikksorozatba, mert lehet, hogy többeket nem érdekel…hát nem baj…De remélem biztosan vannak, akiket viszont érdekel…belevágok…

Régi tervem tehát, hogy csináljak egy olyan sorozatot, ahol Pesterzsébet szinte ősrégi területét szeretném bemutatni és egyes érdekesebb momentumokat, melyek jónéhány ember érdeklődését jobban felkeltik és szeretett kerületünk-környékünk iránti tiszteletet, a becsületet növelik.

Tudom, hogy ez néhány embernek unalmas lesz, mert nem kell a sok térkép…de mit tehetünk, több száz évvel ezelőtt nem volt fényképezőgép…tehát néhány ember úgy áll hozzá, hogy mi a csudát foglalkozzak én azzal, hogy mi volt itt az avarkorban, meg mi volt a középkorban…hát persze, voltak törökök, meg ilyesmi….no’de nem baj.
Igenis ismerjük meg jobban és foglalkozzunk ezekkel a régi időkkel is…

Már nálam sokkalta okosabbak mondták is valahogy így: „…akit a múlt nem érdekel, az nem érdemli meg a jövőt sem…”

Mi volt itt ezen a területen nagyon  régen? Tehát nem kezdek bele az avarkori témák részletezésébe, tudunk olvasni ezzel kapcsolatban egynéhány könyvet, de azért akaratlanul is néha bele fogunk gabalyodni, mert mai területeinkhez néhol ez is kapcsolódik...

Tehát azt tudjuk, hogy ősi területünkre az első településnyomok a korai bronzkorból származnak és a kelták jelenlétét (Kr.e. II. és I. évszázad) bizonyítják. Később az avarok települtek itt le, továbbá honfoglalás kori leleteket is találtak.

Az első írásos emlék egy XI. századi monostor alapító levelében 1067-ből említi Gubacs falu nevét. Ősi területünk az igen nagy területet elfoglaló Gubacs…ennek  is több névváltozata van, de hívjuk most csak egyszerűen Gubacs-nak…Réges régi térképeken már be van jelölve Gubacs a térképeken, a legrégebbi amit legalábbis én találtam, az az 1490-es Roselli térkép…

A képek-térképek sorjában felülről lefelé, a legfontosabb tudnivaló ott is látható:

1514-1528  Lázár deák híres térképe (sárgásbarnás színű), pesti rész alatt Gubats (Gribats) bejelölés, valamint Harast (később Dunaharaszti), Dionisz (később Szent Dienes, majd gyakorlatilag Soroksár), Taxon (Taksony),  az első magyar térkép Lázár 1514 körül készült munkája. A térkép készítőjéről Lázárról nagyon keveset tudunk. A térképi feliratokból és a kortársak levelezéséből derül ki, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt és a Dózsa-parasztháború idején dolgozott térképén. Korai halála feltehetően megakadályozta munkája befejezésében, ezért térképét Georgius Tanstetter (Collimitius) bécsi matematikus-csillagász professzor rendezte sajtó alá és adta ki Ingolstadtban Petrus Apianus (Bienewitz) nyomdájában 1528-ban. A térkép egyetlen példánya a múlt században került elő, ma az Országos Széchenyi Könyvtár féltett kincse.
Lázár deák a térképét nem a szokásos Észak-Dél állásban készítette, tehát ha kiraktam volna a Magyarországról készült teljes térképét, az olvasó rá sem ismerne, hogy hogyan vehető ki rajta a régi Magyarország. Ezért a térképnek kifejezetten azt a részét nagyítottam ki, ami nekünk szükséges, és azt is olyan szögben elfordítva, hogy az Észak-Dél normális mai szempontból egyértelműen kivehető legyen.

1490 Roselli térképe, a Duna átlós alakban (szürkés színű térkép), középen VNGARIA írás, Duna mellett Gribas (?) írás jelöli Gubacs helyét. Roselli térképét nem fordítottam el, mert a feliratokat túlzottan megzavarta volna, akkor a kép már nem lenne értelmes...és ne  felejtsük, ez a térkép tehát szerintem a legrégebbi térkép, ahol a Gubacsra mutató felirat már látható.

1602-1603 Ebből az időből 3 db rajzos dokumentumot raktam ki, gyönyörűen látszik, hogy a Dunának a Csepel, Gubacsi (mai Dél Ferencváros és Pesterzsébet) részén harci sátrak és seregek táboroznak, továbbá pontonhíd hadak felvonulásával…A Gubacsi területen hatalmas sátortábor látható. Ekkor volt Buda ostroma a törökök ellen, híres csaták voltak.  
Szerintem nagyon érdekes képek, nem volt ez a Gubacs rész akkor elhagyatott puszta! 
A 3 kép közül a legelső részletes nagyméretű csata-hadi jelenet és a hídrendszerek kifejezetten arra utalnak, hogy a Csepel szigetnek (Csepel sziget felirata a rajzon: Cepelia) szinte a mai ideális jellegű hídcsatlakozásainál találták meg az ősök is az átkelő lehetőséget...lehet, hogy azok a régi törökök és elődeink sem voltak annyira butusok...?...Hát nem...
Különben nagyon jó lehetőséget találtak a Budai Várat ostromlók...hát hová is tették az okosok az ágyúkat, amivel lőtték Buda várát...? Hát kis ágyúikat felkapták és felvitték a Gellért-hegy tetejére és onnan lőtték a Budai várat...tökre egyszerű...
Itt említem még meg, hogy ott a csepeli szigetcsúcsnál volt egy vár-erőd építmény- régi őrtorony, ez a középkori kép ezt is dokumentálja, ugyanis ezen a képen látszik is!...
No'most abból az őrtoronyból jobb megfigyelési hely a Dunára nem is kellett...csuda jól be lehetett látni  a Duna mindkét oldaláról jövő-menő hajókat, hát mondjuk én is tettem volna oda megfigyelőhelyet...

1647 Pest alatt Csepel sziget látható Ratzenmarck elnevezéssel, és amint látható, a csepeli szigetcsúcsot hívták eredetileg „Cepel”-nek! Mellette látszik Gribatz (Gubacs), alatta Harazon (Haraszti), S. Dionys (gyakorlatilag majdnem a későbbi Soroksár) és tovább lent Taxon (Taksony). A képen Csepel-sziget kissé elnagyolt alakban látható…de 365 éves régi térkép…

1664 és 1737 Két ún. „Eltiltási” dokumentum rész. A lényege, hogy megemlíti, hogy akiké az adott területrész, azok a tulajdonosok. Ennek megfelelően más illetéktelenek a területet nem használhatják, nem legeltethetnek, stb…erre „Eltiltás” van érvényben és ha ezt megszegik, az büntetendő cselekmény. A terület érvényes Keszi, Szentmihály, Csömör, Soroksár, Szentlőrinc,Gubacs…területekre. Ekkor már Gubacs és a mai Pesterzsébet területe gyakorlatilag a Szentlőrinci-Soroksári uradalmakhoz kezdett tartozni. A dologhoz még hozzá tartozik, hogy ilyen eltiltási rendelet rengeteg jelent meg aztán még...ez főként a Grassalkovichok idejére lett aztán jellemző...pláne még később a határviták idején...

1684  Joan Blaeu Nadasdy térképe, mely gyakorlatilag megegyező jellegű az 1647-es Ratzenmarck feliratos térképpel, de nem ugyanaz, néhol más elnevezések. Ez különösen szépen kifestett és színezett térkép, a faluk, községek pirossal jelölve, a városok külön jelentős épülettel, pl. vár jellegű szimbólumokkal ábrázolva...tudtak térképeket készíteni bizony 328 évvel ezelőtt is...

(a cikk folytatása a 2. részben, linkje: http://zettvel.blogspot.com/2012/04/pesterzsebet-regidoktol-2r.html )

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Templomtörténet (előadásról)

A Budapest Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Városvédő Csoportja a Pesterzsébeti Evangélikus Templom Gyülekezeti Termében (1204 Budapest Ady Endre utca 89.) előadást szervezett 2012 március 6-án kedden, 14.30 órai kezdettel.

Az előadás címe: „Templomtörténet, lelkészek, hangszertörténet”.
Az előadók: Győri János Sámuel, Győri János Sámuelné a Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezet lelkészei és Óváry Gábor építészmérnök tartották.
Az előadás vetítésénél Óváry Gábor leánya Óváry Szilvia segédkezett.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül fogok beszámolni az előadásokról, az előadók közül Óváry Gábor előadását emelem ki elsősorban, ő kezdte az előadások megtartását.

Az előadáson hallottuk a „Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség” történetét. Evangélikus presbitérium 1900-ban, közös misszió 1908-ban jött létre. 1922-ben Falvay Jenő anyaegyházat, egy fennhatóságot hozott létre. 1924 január 1-től történt Pesterzsébet várossá alakulása. 1925-ben létrejött egy templomépítő választmány. A Béke evengélikus templomra kiírt pályázatot Óváry Arthur műépítész nyerte, ő lett a templom tervezője. A tervek alapján a templom alapkőletétele 1926 jún. 2-án volt, felszentelte dr. Raffay Sándor püspök 1926 dec 26-án, tehát kb. 6 és fél hónap alatt készült el a templom (!!). 

Óváry Gábor részletesen ismertette a neoromán templomépület kialakítását, görögkereszt alaprajz, bejáratnál Krisztusfej, rózsaablakok, szentély alatt kripta, oszlopfőknél korinthoszi akantuszlevelek, pad, oltár stb. 

Óváry Arthur nem csak tervezte a templomot, hanem az építkezés egyik adakozója is volt, nevét-családja nevét az egyik ólomablak is őrzi. 1927-ben elkészült az evangélikus templom parókiája is, Óváry Gábor beszélt a templom és a parókia építészeti stílusának összhangjáról is. 

Egy képet kitettem james36 blogjából, http://fal-art.blogspot.com/ (utólagosan köszönöm james!) a kép Kolozs Gyula gyűjtése, mely az 1970-80-as évekből származik, ezt a képet is láttuk az előadáson, látszik rajta jól az evangélikus templom és a parókia és és a környék bontott területe.

Egy régi 1910-es térképen be van jelölve pirossal az evangélikus templom és parókia helye.

Óváry Arthur egyidőben több különböző stílusú templomot is tervezett: Dömsödi róm. Kath. Templom és Pesterzsébet – Kossuthfalva „Szent Lajos” templom.

Óváry Gábor beszélt a híres kőbányai templomról is, valamint  a Szent László Társaság székhelyéről. A kőbányai templom Lechner Ödön tervei alapján készült el 1896-ban, megrendelője a Szent László Társaság és Rend volt. A Társaság a szentté avatott I. László nevét vette fel 1861-ben és példaként követte a hősiességet, a nemzeti tudat erősítését és a karitatív tevékenységet.

A Szent László társulat székhelyet kívánt létrehozni a Terézváros, Szent László u. 26. sz. területen. 1910-ben megalakult a templomépítő egyesület, akik a tervezéssel híres erzsébeti építészünket, Óváry Arthur műépítészt bízták  meg. Az épület istentiszteleti helye egy különlegesen megtervezett komplikált helység, amelyet úgy lehet elképzelni mint egy körfolyosós belső udvart, amely acélszerkezetes  üvegtetővel van befedve. Az üvegtető színes mintázata világtörténelmi eseményeket ábrázolt. Másképpen: Óváry Arthur az épület egyik belső udvarát színes üvegtetővel fedte be és az így kialakított helyiséget szentély kiépítésével istentiszteleti hellyé alakította ki. Ez az építmény 18 éven keresztül a templom szerepét töltötte be. Nagyon szép épület, 128 albetétből áll, az épület homlokzatain korona szimbólumok, timpanonok, szobrok kerültek elhelyezésre, belül a szép üvegezett oltárral, mely az 1930-as években színház lett.

Az előadáson az előadó bemutatott egy erdélyi térképet, ugyanis Erdélyben is létesültek a nevéhez fűződő épületek, így Csíkszereda 1909,  Marosvásárhely, Nagyszeben 1908-1909.

Óváry Artur az első világháborúban 1915. márc. 1-től három évig katona volt, harcolt az olasz Isonzó-Doberdo csatákban mint ütegparancsnok az 5. sz. vártüzérezredben. Hősies helytállásáért 1918 ápr. 2-án Koronás Arany Érdemkeresztet kapott.

Beszélt az előadáson az előadó Óváry Arthúr egyéb munkásságáról is,  megismertük a nagyapjához kapcsolódó különlegességeket is, pl. az első tojáskeltetőgép „Tojás-költő gép”, melyet 19 éves korában szabadalmaztatott Óváry Arthur. Foglalkozott továbbá ipari fejlesztésekkel is, pl. jégszekrények kialakítása.

Hallottunk még az Óváry Arthur által tervezett Ady Endre u. 87. neoromán stílusú villaépületről is.

A továbbiakban Győri János Sámuelné lelkésznő a templomépítéshez kapcsolódó közadakozásról és a  lelkészi tevékenységekről beszélt, őt követte Győri János Sámuel lelkész főként hangszertörténeti előadása, részletesen beszélt az orgonákról.

Az előadások végén Győri János Sámuel az orgonán is játszott, szép orgonajátékával kedveskedett a jelenlévőknek. Ezek után még vendéglátásban volt része a jelenlévőknek kis tea-zsúrral, továbbá  templomlátogatásra is sor került. 

A vetített képes előadásokon sok érdekes képet láttunk és fontos ismereteket szereztünk. Igényesen előadásokat hallottunk igen jó vendégszeretettel.

Az előadó Óváry Gábortól képeket kaptam a blogba történő felrakáshoz, a felhasználás ide a blogba lett engedélyezve.

Köszönjük a rendezőknek, szervezőknek és a vendéglátó előadóknak, Óváry Gábor előadónak a hasznos előadást, vendéglátást.

     

Az előadásról-cikkről a Budapest Újság is írt, köszönet!

További információként a blog kedves olvasóinak: A "Pesterzsébet Budapest XX kerület" honlapon "Pesterzsébet múltja gyönyörű" címmel cikk jelent meg az előadásról, mely a következő linken található:  http://pesterzsebet.hu/index.php?node=news_detailed&id=142

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Arcképek Pesterzsébet múltjából (2.bef.r.)

Az „Arcképek Pesterzsébet múltjából” c. februári előadás kiemelten sikeres volt, igen sokan voltak, pótszékekre is szükség volt Várhalmi András úr előadásán. A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet előadásáról a „Budapesti Újság” is írt, kiemelte a három híres erzsébetfalvai és pesterzsébeti ember, kézdivásárhelyi Pap Lajos, dr. Vajda Árpád és dr. Gádoros Lajos munkásságát.

Az előadásról-cikkeimről a budapesti-pesterzsébeti újságok is írtak, köszönet érte!

Második rész írását nem terveztem az előadáshoz kapcsolódóan, azonban mindig történik valami…

Sokszor leveszem könyvespolcomról és olvasgatom a Pesterzsébeti Múzeum könyveit, füzeteit, kiadványait:   
http://www.pesterzsebetimuzeum.hu/index.php/kiadvanyaink  

Most is ez történt, olvasgattam a Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 10. füzetét, („Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten” 1992, Bogyirka Emil) amikor felfigyeltem a könyvecskében egy kis kézzel rajzolt igen régi térképre, mely jobb minőségű nagyítóval is alig olvasható.  

Na’most nem szeretnék elkövetni semmi jogvédelmi problémát, hogy a kézi kis térkép egy még kisebb alig olvasható kis részletecskéjét ide a blogomba a Pesterzsébettel érdeklődőknek kirakjam, viszont szerintem azt leírhatom, hogy mi az ami érdekes benne.
E helyett a kis 1870-es fekete-fehér kézi rajzolású térképrészlet helyett kitettem egy sárga színű 1882-es sematikus térképet, ilyen jellegű térkép van tehát a múzeumi könyvecskében, de ceruzás változatban néhány telekparcella berajzolva és néhány név beírva. 
Akit konkrétan mégis érdekel a dolog, vegye meg szerintem ezt a kis múzeumi füzetecskét, természetesen ha még kapható a 20 éves múzeumi könyvecske.
A rajzos térképecske címe: „Pesterzsébeti birtok térképe 1870-ben” és mindenféle kissé sematikus birtokvonalak láthatóak ezen a kis régi rajzon. Nézegetem szemeimmel a kis ábrát és egyszer csak felfigyeltem a kézzel írt alig olvasható egyik sorra: „Pap Lajos”.

Mit jelent ez a név ezen az 1870-es kis térképen?
Röviden a következő dologról van szó. Ahogy Várhalmi András  úr az előadásában elmondta, valamint ahogy blogomban a cikk első részében leírtam és ahogy a Budapesti Újság is leírta: kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese Kufstein-i szabadulása után (1857 június 19.) Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a csarnok (mai Csarnok lakótelep!) környéke javarészt az övé volt.”

Ez a kis térképrészlet tehát azt mondja nekem, hogy 1868 július 10-én, a nyilvános árverésen, ill. 1870 június 14-én, amikor Erzsébetfalva telep megalakult, akkor vehette Pap Lajos ezt a területet, amely a mai ún. csarnokterület java része és kb. vele egyidőben kisebb részt vett kölcsei Kende Kanut, az ő neve is látszik ezen a kis  rajzon.

Kézdivásárhelyi Pap Lajos aztán 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után nem sokkal vehette meg Pap Lajos örököseitől kölcsei Kende Kanut a kb. teljes mai csarnok téri területet és később alakította ki híres szőlő ültetvényét.

A kirakott 1882-es évjáratú sokszínes térkép nagyított változat Pap Lajos telkével-épületeivel, ezzel a térképpel kapcsolatos részletezést az első részben már leírtam.   
(Megj: Az a dolog, hogy a dokumentumokon egy db "p" betűvel Pap, vagy kettő db "p" betűvel Papp, az ne zavarjon senkit, minden esetben erről a híres Kézdivásárhelyi Pap Lajos ezredesről van szó!)

Kézdivásárhelyi Pap Lajos és kölcsei Kende Kanut nevén túlmenően van még azon a 1870-es térképrajzon még egy fontos dolog: Pap Lajos neve mellett olvashatjuk szintén picike betűkkel: Jókai Mór…és hol olvashatjuk? A későbbi Rédeky birtok parcellaterületen…Na'most azt tudjuk, hogy magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos ezredes kb. 1882-ben vette meg az ún. Rédeky 5 holdas birtokot. Az adatok alapján az adódik, hogy a terület első vevője feltehetően Jókai Mór volt, aki 1870 júniusban vette meg a majdan későbbi Rédeky területet.

Érdekesnek tartom, hogy kis momentumok alapján összeállnak bizonyos dolgok, akár több mint 140 év vonatkozásában is...Ezért foglalkozok Pesterzsébettel és remélem néhány olvasónak érdekes is a Pesterzsébeti Érdekes… 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Templomtörténet (előadásra meghívás)

Óváry Gábor-tól, kedves jó ismerősömtől az alábbi meghívást kaptam a Pesterzsébeti Városvédők előadására, melyet Gábor, szíves engedelmeddel, kirakok a blogomba!

"Kedves Zoltán! 

Ezúton tájékoztatlak, hogy a Pesterzsébeti Városvédők március 6-án 14óra 30 perces kezdettel összejövetelt szerveznek, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A helyszínen, a Pesterzsébeti Evangélikus Templom gyülekezeti termében (Ady Endre utca 89.) a házigazdák különleges programmal várják a résztvevőket.
Reményeim szerint érdekes előadásokra lehet számítani.
Üdvözlettel: Óváry Gábor"

Az előadás meghívója a "Helyi Téma" hetilapban is megjelent, ezt a meghívót is kirakom.

Minden érdeklődő figyelmébe ajánlom az előadást, szerintem érdemes lesz elmenni!

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)