Gráner Ábrahám kb. 1854-ben felépítette Erzsébet-telep, későbbi nevén Erzsébetfalva első lakóházát…
Gráner Ádám megjelöléssel szerepel az 1936-os könyvben a fényképen a Ház…
Gráner Rezső nevét is említik az erzsébeti irodalmak, aki 1881-től Erzsébetfalva elöljárósági tagja lett…
Gráner Ábrahám a 25 forinton felüli összeggel járult hozzá a régi erzsébeti első Községháza közadakozás gyűjtésébe…
Gráner Rezső 100 forintnyi adakozó (!), ez a felirat a régi Községháza Tanácstermébe befalazott táblán volt látható...
Gráner Ernő az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület titkára.
Gráner Ábrahám az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület szervezését-megalakulását adományával segítette és alapító tag
Gráner Sándor vállalkozó neve is többször meg van említve az erzsébeti irodalomban pl. „A telepítvényben az építkezés az alapítás (1870 június 14.) utáni három évben rohamosan folyt…
Gráner Sándor...vállalkozók ekkor vetik meg a község viszonylatában jelentősnek számító vagyonuk alapjait”
Gráner Sándor ...egymás után parcelláztatják területeiket apróbb részekre…
Gráner Sándor és társaik telkeiket, a konjunktúra idején olcsón felépített házaikat jelentős haszonnal vétetik meg a községgel – a polgárok adóiból…”
Gráner telep, kezdetben sok esetben a parcellázó nevét viselik (a telepek)
(ehhez lásd az utólag írt két "Megjegyzés"-t és a három kapcsolódó dokumentum lapokat)
Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette az erzsébetfalvaiak 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben... (akkor 1895 nov. 7-én kb. 8000 lakosú volt Erzsébetfalva)
Gráner Rezső 1897 december 30-án Erzsébetfalva nagyközség első képviselő testületének is tagja lett...
Gráner Rezső 1906-ban az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának is tagja lett…
Gráner Sándor 1906-ban is az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának tagja lett…
Jelen cikkben láthatunk kivonatokat a Gráner családról megjelent "erzsébeti irodalom" részletekből, továbbá Gráner Sándornak és feleségének Blau Sidoniának az 1896-os Házassági Szerződésének egyes részleteibe is bepillanthatunk.
(a Szerződés részlete Levéltár-i anyag, a netről lett levéve, szerintem nyilvános dokumentum)Az utolsó következő 6. részben Gráner Sándor-nak egy igen jelentős lépésével szeretnék még foglalkozni…
(folytatás a 6. részben)
(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)
Szia Zoltán!
VálaszTörlésNem hallottam még ezt az elnevezést. "Gráner telep". Hol volt?
Gyula
Szia Gyula!
VálaszTörlésJelen cikksorozat 3. rész végefelé ezt írtam:
"...Gráner Sándor-nak még róla elnevezett "Gráner telep"-e is volt a Határ út környékén, de hogy pontosan hol...?"
Utólag berakom ide a cikkhez a kapcsolatos dokumentumot, sajnos ez a nagyon ritka 43 évvel ezelőtt kb. 213 példányban kiadott könyv nekem nincs meg, pár lapot valamikor egy kölcsön könyvből kifotóztam...
Szia Zoli!
VálaszTörlésAlapos precíz munka gratulálok
mielőtt a Dodó úr beledumál.
Szia James!
VálaszTörlésA Dodó ez ideig ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá, de biztos vagyok benne, hogy valami értékes kiegészítést fog tenni.
James, lehet, hogy néha tán unalmasnak is tűnhet egyik-másik cikkem, de igyekszem, hogy alaposan dolgozzam ki a témákat...
Megnéztem én is a ház régi képét, és csupán annyi a kérdésem az Ádám mijé Ábrahám?
VálaszTörlésEz egyszerű kérdés, erre válaszolj.
Sóval ne magyarázz, csak mondjá tutit választ.
Dodó
Szia Dodó!
VálaszTörlésKérdésed nem egyszerű, baromira nehéz kérdés.
Pestszenterzsébet könyv 1936, ahol a fénykép is megtalálható, ugyanaz a Chikán könyv a következőt mondja:
1.) 41. oldalon:
"...E három épület közül még ma is megvan...néhai Gráner Ábrahám lakóháza..."
2.) 96. oldal utáni fényképnél aláírva:
"Első lakóház Erzsébetfalván, Gráner Ádám háza."
Tehát akkor most Ábrahám vagy Ádám...?
Khm...
Dodó, javaslom kérdezzük meg őt-őket, egyetértesz?
Felvetésed Dodó nagyon jogos volt, köszönöm.