Gubacsi Határcsárda Erzsébetfalva kiindulópontja… (3.r.)

Folytatom a Gubacsi Határcsárda cikksorozatot…Mellékeltem egyrészt az Erzsébetfalvi Közlöny 1900. év májusi számának folytatását és annak eredeti szövegét is átírva; a könnyebb olvasás miatt, valamint 1872-es Bérleti Szerződés fő része is látható. Mellékeltem továbbá egy Hatósági Házleltár (levéltári másolat) a Gubacsi Határcsárdáról, kelte 1875 november 1., bérlők részéről aláíró Balogh Lászlóné szül. Bernstein(er) Éva. Megjegyzem, hogy a név helyesen valójában mindig Balogh, tehát „h” betűvel együtt, de amint látható Üknagyanyám is a férjes nevénél rendre elhagyta a Baloghnál a „h” betűt, ahogy a mellékelt Hatósági Házleltár-nál is látható. (A lánykori (sváb) neve különben hol Bernstein, hol Bersteiner...).
Mellékeltem még cikkemhez egy 1841-es Gubacsi Határcsárda és Kert-je térkép részletet (a további bérelt 10 hold nélkül). A térképen a Soroksári út-Határ út sarok látható, ahol napjainkban az ÖMV benzinkút (a kép alsó részen Soroksári út, jobbra a Határ út) látszik. Különben a Kert (Garten) gyakorlatilag a mostani Szabadkai úton túlterjedt a mai gyárak területébe, a szántó kb. a Gubacsi útig tartott a későbbi-mai un. Határ úti-Gubacsi úti villamos elágazásig.

A térképen a bejelölt piros-kék számok a különböző térképek alapján az általam megállapított cca. méter-négyzetméter értékek, persze akinek szimpatikusabb az öl, bécsi öl, láb, hüvelyk, rőf...hát ami igaz, mondjuk azzal is ki lehet számolni a pontos hosszúság és területméreteket....

„…a hol azelőtt krumplival sem lakhattak jól.”

(itt volt vége a cikk első részének, ezután jön most az újságcikk folytatása, mely már egyértelműen a Gubacsi Határcsárdáról szól, annak hosszútávú bérlőiről, azaz Balogh Nándor szüleiről, tehát Balogh Lászlóról és Lászlónéról.

*

     „Ad vocem: Olcsó Jánosok!

     Ezek közé tartozott a többek közt a Gubacsi Csárda mostani bérlőjének: Balogh Nándornak az édesatyja, az öreg Balogh bácsi.

     Derék magyar ember volt és jószívű meg emberszerető: kedves feleségével, a Balogh nénivel együtt.

     Nohát Balogh bácsi még a hatvanas évek közepe táján (blogtulaj. megj.: itt 1860-as évek közepe ! ) is 3 garasért (6 krajcár = tizenkét fillér) adott egy itcze siller bort, még pedig a javábul és 4 garasért olyan tál juh-, borju- vagy marha-pörköltet állított a vendég elé, hogy azt az eledelt 40 fillérért sem kapná meg az ember. Egy itcze fehér bor, kőbányai, 8 – 10 krajczárt kóstált a Gubacsi Csárdában, egy csizma sör (Stiefel-Bier) pedig 6 –7 krajczárba került.

Az öreg Bódy bácsi, a vándortanitó, a ki szabad óráiban verseket is fábrikált, ezt az olcsóságot meg is énekelte, mondván:

                                                    Pest városának a határában,

                                                    Künt a régi Gubacsi Csárdában,

                                                    Mostan is ugy, mint hajdanában,

                                                    Mária Terézia korában.

                                                    Fölötte jó, olcsó világ járja,

                                                    Három garas a bornak az ára

                                                    Hej! Haj! Jó siller bornak az ára!

     Az itcze is, meg a garas is már jó ideje kiment a módiból. Bódy bácsi, a vándórtanitó és fűzfapoéta; meg a Balogh bácsi és a Balogh néni pedig már rég porladoznak a föld alatt…Az olcsó világ is eltünt erről a tájékró, *) és ma már csak a szájhagyomány után tudja az itteni benszülött, hogy ezen a tájékon is jobb idők jártak valaha.

     No de:

                                                   Emmár nagyon is régön vótt;

                                                   Talán bizony igaz sö vótt…

Magyarország azelőtt valóban tejjel és mézzel folyó Kánaán volt és a mi atyáink nem…”

-----------------------------------

„*) Dehogy tünt, Balogh Bácsinál még ma is jót és olcsón lehet étkezni, tessék csak megpróbálni.”

A mellékelt Haszonbérleti Szerződést és Házleltárt a kutatásaim során a Budapest Főváros Levéltárban találtam és másoltattam.
A Szerződés itt látható része Üknagyapám, Balogh László 1872 április 25-i bérleti szerződésének egy része, az ismétlő szerződést „szab. kir. Pestváros”-ával kötötte; a bérleti éves díj ekkor 804 Frt volt, az írás itt is a kiböngészett eredeti régi helyesírás-írás szerint van írva...

"Haszonbérleti Szerződés

…egyrészt szab. kir. Pestvárosa mint haszonbérbeadó, másrészt Balogh László mint haszonbérbevevő között a soroksári határkorcsma haszonbérlete iránt következőleg köttetett:

1.) Szabad Királyi Pestvárosa Balogh Lászlónak bérbeadja a soroksári út mellett fekvő egy konyha, négy tágas szoba, két étkamra és istállókból álló ugy nevezett gubacsi vagy soroksári határkorcsmát, hozzátartozó tíz hold szántófölddel együtt három évre, az az 1872 év november hó 1.-étől 1875 évi október hó végéig.-…

…kelt Pesten 1872 évi ápril hó 25-én.          

(Aztán aláírások következnek, Főváros illetékesei…és a bérlő Balogh László)

(folytatás a 4. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)