Az „Arcképek Pesterzsébet múltjából” c. februári előadás kiemelten sikeres volt, igen sokan voltak, pótszékekre is szükség volt Várhalmi András úr előadásán. A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet előadásáról a „Budapesti Újság” is írt, kiemelte a három híres erzsébetfalvai és pesterzsébeti ember, kézdivásárhelyi Pap Lajos, dr. Vajda Árpád és dr. Gádoros Lajos munkásságát.
Második rész írását nem terveztem az előadáshoz kapcsolódóan, azonban mindig történik valami…
Sokszor leveszem könyvespolcomról és olvasgatom a Pesterzsébeti Múzeum könyveit, füzeteit, kiadványait:
http://www.pesterzsebetimuzeum.hu/index.php/kiadvanyaink
Most is ez történt, olvasgattam a Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 10. füzetét, („Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten” 1992, Bogyirka Emil) amikor felfigyeltem a könyvecskében egy kis kézzel rajzolt igen régi térképre, mely jobb minőségű nagyítóval is alig olvasható.
Na’most nem szeretnék elkövetni semmi jogvédelmi problémát, hogy a kézi kis térkép egy még kisebb alig olvasható kis részletecskéjét ide a blogomba a Pesterzsébettel érdeklődőknek kirakjam, viszont szerintem azt leírhatom, hogy mi az ami érdekes benne.
E helyett a kis 1870-es fekete-fehér kézi rajzolású térképrészlet helyett kitettem egy sárga színű 1882-es sematikus térképet, ilyen jellegű térkép van tehát a múzeumi könyvecskében, de ceruzás változatban néhány telekparcella berajzolva és néhány név beírva.
Akit konkrétan mégis érdekel a dolog, vegye meg szerintem ezt a kis múzeumi füzetecskét, természetesen ha még kapható a 20 éves múzeumi könyvecske.
A rajzos térképecske címe: „Pesterzsébeti birtok térképe 1870-ben” és mindenféle kissé sematikus birtokvonalak láthatóak ezen a kis régi rajzon. Nézegetem szemeimmel a kis ábrát és egyszer csak felfigyeltem a kézzel írt alig olvasható egyik sorra: „Pap Lajos”.
http://www.pesterzsebetimuzeum.hu/index.php/kiadvanyaink
Most is ez történt, olvasgattam a Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 10. füzetét, („Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten” 1992, Bogyirka Emil) amikor felfigyeltem a könyvecskében egy kis kézzel rajzolt igen régi térképre, mely jobb minőségű nagyítóval is alig olvasható.
Na’most nem szeretnék elkövetni semmi jogvédelmi problémát, hogy a kézi kis térkép egy még kisebb alig olvasható kis részletecskéjét ide a blogomba a Pesterzsébettel érdeklődőknek kirakjam, viszont szerintem azt leírhatom, hogy mi az ami érdekes benne.
E helyett a kis 1870-es fekete-fehér kézi rajzolású térképrészlet helyett kitettem egy sárga színű 1882-es sematikus térképet, ilyen jellegű térkép van tehát a múzeumi könyvecskében, de ceruzás változatban néhány telekparcella berajzolva és néhány név beírva.
Akit konkrétan mégis érdekel a dolog, vegye meg szerintem ezt a kis múzeumi füzetecskét, természetesen ha még kapható a 20 éves múzeumi könyvecske.
A rajzos térképecske címe: „Pesterzsébeti birtok térképe 1870-ben” és mindenféle kissé sematikus birtokvonalak láthatóak ezen a kis régi rajzon. Nézegetem szemeimmel a kis ábrát és egyszer csak felfigyeltem a kézzel írt alig olvasható egyik sorra: „Pap Lajos”.
Mit jelent ez a név ezen az 1870-es kis térképen?
Röviden a következő dologról van szó. Ahogy Várhalmi András úr az előadásában elmondta, valamint ahogy blogomban a cikk első részében leírtam és ahogy a Budapesti Újság is leírta: kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese Kufstein-i szabadulása után (1857 június 19.) Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a csarnok (mai Csarnok lakótelep!) környéke javarészt az övé volt.”
Röviden a következő dologról van szó. Ahogy Várhalmi András úr az előadásában elmondta, valamint ahogy blogomban a cikk első részében leírtam és ahogy a Budapesti Újság is leírta: kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese Kufstein-i szabadulása után (1857 június 19.) Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a csarnok (mai Csarnok lakótelep!) környéke javarészt az övé volt.”
Ez a kis térképrészlet tehát azt mondja nekem, hogy 1868 július 10-én, a nyilvános árverésen, ill. 1870 június 14-én, amikor Erzsébetfalva telep megalakult, akkor vehette Pap Lajos ezt a területet, amely a mai ún. csarnokterület java része és kb. vele egyidőben kisebb részt vett kölcsei Kende Kanut, az ő neve is látszik ezen a kis rajzon.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos aztán 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után nem sokkal vehette meg Pap Lajos örököseitől kölcsei Kende Kanut a kb. teljes mai csarnok téri területet és később alakította ki híres szőlő ültetvényét.
A kirakott 1882-es évjáratú sokszínes térkép nagyított változat Pap Lajos telkével-épületeivel, ezzel a térképpel kapcsolatos részletezést az első részben már leírtam.
(Megj: Az a dolog, hogy a dokumentumokon egy db "p" betűvel Pap, vagy kettő db "p" betűvel Papp, az ne zavarjon senkit, minden esetben erről a híres Kézdivásárhelyi Pap Lajos ezredesről van szó!)
A kirakott 1882-es évjáratú sokszínes térkép nagyított változat Pap Lajos telkével-épületeivel, ezzel a térképpel kapcsolatos részletezést az első részben már leírtam.
(Megj: Az a dolog, hogy a dokumentumokon egy db "p" betűvel Pap, vagy kettő db "p" betűvel Papp, az ne zavarjon senkit, minden esetben erről a híres Kézdivásárhelyi Pap Lajos ezredesről van szó!)
Kézdivásárhelyi Pap Lajos és kölcsei Kende Kanut nevén túlmenően van még azon a 1870-es térképrajzon még egy fontos dolog: Pap Lajos neve mellett olvashatjuk szintén picike betűkkel: Jókai Mór…és hol olvashatjuk? A későbbi Rédeky birtok parcellaterületen…Na'most azt tudjuk, hogy magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos ezredes kb. 1882-ben vette meg az ún. Rédeky 5 holdas birtokot. Az adatok alapján az adódik, hogy a terület első vevője feltehetően Jókai Mór volt, aki 1870 júniusban vette meg a majdan későbbi Rédeky területet.
Érdekesnek tartom, hogy kis momentumok alapján összeállnak bizonyos dolgok, akár több mint 140 év vonatkozásában is...Ezért foglalkozok Pesterzsébettel és remélem néhány olvasónak érdekes is a Pesterzsébeti Érdekes…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése