Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten (előadásról) és Vajda Árpád utcaelnevezési javaslat

Január 8-án, kedden délután 5 órakor Kerekes György városépítész  tart előadást  

Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten  címmel. 
Az előadás – mint mindig – a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében lesz (XX., Baross u. 55.), bejárat a Baross utca felől. 
A helyszínen még aláírható utcaelnevezési javaslatunk: a Vörösmarty u. 3/A-tól az Ady Endre u. 90-92-ig húzódó névtelen közterület neve Vajda Árpád utca legyen (lásd indokolás)

Minden érdeklődőt szeretettel vár az előadóval együtt Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili helytörténeti klubjának vezetője.  

Indokolás: A Csili helytörténeti klubjának javaslata utcaelnevezésre. 
Javasoljuk, hogy az alábbi névtelen közterület a Vajda Árpád utca elnevezést kapja. A Vörösmarty utca 3/A számú ház mellől az Ady Endre utca felé vezető útvonal, amely az Ady Endre utca 90-92. számú ház mellett torkollik az Ady Endre utcába, a Rendőrkapitányság épülete közelében. Az elnevezés semmilyen adminisztrációs nehézséget nem jelent.

Dr. Vajda Árpád (Rimaszombat, 1895. május 2. – Budapest, 1967. október 25.) nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok életútját ismertette Várhalmi András „Arcképek Pesterzsébet múltjából” című előadásában a helytörténeti klub 2012. február 14-i találkozóján. Az utcaelnevezési javaslatot Stipich Mátyás tette Makádi Katalin rendőrkapitány előadásán a helytörténeti klub 2012. október  9-i találkozóján.  

Dr. Vajda Árpád Pesterzsébet történetének legeredményesebb sportolója.

A Pesterzsébet újság 2012. november 20-i számában cikk olvasható (6. old.)

Vajda Árpád apja, Vajda Péter 1913. június 21-én költözött családjával Erzsébetfalvára. Vajda Árpád érettségi után rendőrségi díjnokként kezdett dolgozni és párhuzamosan tanult jogot. 1916–18 között katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott. 1927-35 között a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél, majd a VII. kerületi kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány. 1937-től a pestszenterzsébeti kerületi kapitányságra került, tényleges kapitányi ranggal (ez nem jelenti a kapitányság vezetését), 1942–44 között ugyanott tanácsos, a Kapitányság harmadik embere. A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi rendőrtisztet vettek át. Ő azonban nemcsak hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak.

Forrás az internetről: Bottlik Iván írásai (Sakkélet c. folyóiratban)

Dr. Vajda Árpád nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok (1927, 1928, 1936). A budapesti tudományegyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá (1921). Megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi főtornát (1921), 1921-től mester. Jelentősebb versenyeredményei: Bécsben 4–6. (1921), Portsmouthban 2. (1922), Győrben 4–5. (1924), Párizsban 4–6. (1924), Kecskeméten 5–7. (1927), Budapesten 1. (1928), Bp. Siesta-verseny 5–6. (1928), Ramsgate-ban 1–2. (1929), Bp.-en 4–5. (1929), Szolnokon 1. (1932), Bp.-en 5. (1936), Salgótarjánban 2. (1952). Részt vett nyolc sakkolimpián (1924–37), tagja volt az olimpiai bajnok magyar sakkcsapatnak (1927, 1928, 1936). 1913-tól a Bp.-i Sakk Kör tagja, tisztviselője, feloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke, a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségének (1945–49) szövetségi kapitánya, majd alelnöke, a szervezet átszervezését követően a társadalmi sakkszövetség elnöki tanácsának tagja. A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1922–50), számos tanulmányát a Magyar Sakkélet közölte (1951–67). Megkapta a Sport Érdemérem arany fokozatát (1956). 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)