Segítő Mária-kápolna (1.r.)

Az egyik előadásomban szóba került a Segítő Mária-kápolna, mely az 1700-as évek végén épült, erről mondtam néhány szót. 
Tehát felvetődött, hogy hogy is van ez a kápolna dolog...

Megmondom őszintén, én eddig sem tudtam túl sokat, de most sem vagyok túl okosabb... Az 1838-as térképen látjuk a "Mariahilfer Brun" elnevezéssel a kápolnát. A térkép szerint ekkor még nem volt a mai Pesterzsébet területén semmi, csak a következők: látszik a Soroksári út, a "Pesther Hotter Gruben (Pesti Határárok = mai Határ út) aztán W.H. (Wirts-Haus) jelöléssel az 1550/1683 óta meglévő egykori török őrház. Ez az őrház később Gubacsi Határcsárda lett a Soroksári út és a Határ út találkozásánál. Meg volt már Z.O. bejelöléssel a Zement Ofen azaz Cementégető, azaz a későbbi Gubacsi Drasche Téglagyár. De hogy került ide a "semmi" közepére ez a kápolna?

A fotón látjuk a Segítő Mária-kápolnát, ahogy kb. a Soroksári úti HÉV ablakából látszott, amikor a fák még nem nőtték be teljesen a kilátást a Duna felé...

1749-ben Grassalkovich Antal betelepítette Soroksárt. A soroksári majorok  tulajdonosai a térképen látható helyre szőlőt telepítettek. Ez a terület lett a "Gubacsi Alsó Szőlők" és "Gubacsi Felső Szőlők". A soroksári parasztok szüretkor sok mustot és bort vittek át Csepelre és Budára.Az évszázadok alatt kialakult  Promontor pincékben jól lehetett a szőlőt-szőlőmustot értékesíteni. Az 1700-as évek végén a mai partszakasz jelentős része szigetet képezett, ebből a legnagyobb volt a Kohlbacher sziget. Ezen a helyen volt egy kis vízlelőhely, ez volt a Mária forrás. Ennek a szigetnek ez a része volt a legalkalmasabb a Dunán történő átkeléshez és a sziget csücske volt a legközelebb a "tényleges szárazföld"-hez. Ezen a helyen mentek át Promontorra és vissza a gubacspusztai és soroksári emberek. Grassalkovichék támogatásával ezen a találkozó és ivókút helyen egy kis kápolnát építettek 1780 körül. Az 1800-as években itt egy őrház is volt és feltehetően voltak még kisebb kalyibák, borivóhely is, ahol alkalomadtán meg is húzhatták magukat az itt lakók. Adódott, hogy az ivóforrás és az átkelőhely szinte egy szent helyet képezett és így kerülhetett ide a kápolna. Nyilván előfordultak időjárás szempontjából kedvezőtlen időszakok is, ilyenkor a szállító gazdák, átutazók külön betértek a kápolnába, vagy a kápolna falánál-mellette imádkoztak. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a helytörténeti szakirodalmak gyakorlatilag sehol nem írnak erről a kápolnáról, csak annyit, hogy copf stilusú, épült a XVIII. században és kakukk... erről valamit fellelni csak véletlenszerű. A felrakott térkép 1884 évi állapotot ábrázol. Látszik rajta az 1780 táján épült Segítő Mária-kápolna, valamint a még csak 1 db erzsébetfalvi templom (kápolna)  a mai Baross utca és Zilah utca kereszteződésében melyet 1913-ban lebontottak. Fontosabb feliratok: Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Gubacs Puszta.

A kápolna hátulnézetből a Duna felőli oldalról

A kápolna hátulról, jobbról látszik  az egykori  ATRA épülete

A kápolna előlnézetből, baloldalt látszik egy feszület, melynek külön története van, azt majd a cikk 2. részében ismertetem

Egy térkép 1887-ből a Segítő Mária kápolna és forrás ábrázolásával; a keskeny folyócsíkokon könnyű átkelést jelentő Duna és a friss forrás adta magától a jó átkelő és találkozó helyet. Feltehetően a soroksári vízimolnárok is bonyolítottak itt forgalmat és egyházi célból ők is járhattak ide. Itt a Segítő Mária kápolnánál  szinte kialakulásától kezdve búcsúnapokat is tartottak, mely jelentős eseménynek számított.

Különböző évszakokban látszik a viszonylag stabilabb napjainkban megépített megközelítési lehetőség.

Térkép 1902-ből. Azért nézzük meg ezt a térképet úgy, hogy ne legyen az, hogy csak úgy "ukk-mukk-fukk" továbbszaladnánk rajta: gyönyörűen látszik az akkor még teljesen meglévő Erzsébet patak, látszik az ősi Erzsébetfalva viszonylagos rendezetlensége a dombok miatt, viszont a Baross utcai Templomkápolna relatíve sík területénél rendezett utcák vannak, Kossuthfalva csodásan rendezett, Szabótelep 1897-1902 között teljesen parcellázott és rendezett, viszont a Nagy Sándor utcától a Nagykőrösi út Pest felé eső része, a Jécsi-birtokok még szinte lakatlanok és persze szépen kivehető a hatalmas híres Gubacsi Felső és Alsó szőlők területe. Üknagyapáméknak és Dédnagyapáméknak ezekből a Gubacsi szőlőkből szállították a Soroksári úton a mustot, a bort a Gubacsi Határcsárdába a Soroksári út - Határ út sarokra, valamint a 48-as Vendéglőbe is a Kossuthfalva Nagy Sándor utca -Vécsey utca sarokra. Ekkor 1902-ben a térkép szerint is még csak 3 templomunk-kápolnánk van: 1. Zilah utcai templom-kápolna, 2. Damjanich utcai régi kápolna  3. Dél-Erzsébetfalva, Gubacsi szőlők és Gubacsi Téglagyár kápolnája

Kápolna belső része

Kápolna belső része és oldalablak; a két oldalablak közül ez Soroksár felé néz

Kérem, ha valaki tud még erről a kápolnáról dolgokat, ossza meg velünk, tudjunk meg minél többet erről az értékes műemlékünkről, mely kicsit erzsébeti is, meg kicsit soroksári is!

Folytatás a 2. részben pár nap múlva

(Összeállította: Ettvel Zoltán)