2013 május 28-i előadásra meghívás
 |
| Budapesti Városépítő Egyesület Pesterzsébeti csoport meghívója |
Pesterzsébeti Múzeum meghívója
(Folytatás a 2. részben)2013. május 26., vasárnap
Beszélgetés Pesterzsébet tereinek és szobrainak védelméről (1.r.meghívó)
2013. május 18., szombat
Szabó-telep története (1870)-1895-1945 (2.r.előad.)
A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2013 május 14-én kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Ettvel Zoltán a Csili Vízvári László Termében Szabó-telep történetéről.
Nem szokás, hogy valaki a saját előadásáról írjon cikket, de azért az előadás alapján néhány szemelvényt bemutatok Szabó-telep történetéből.
Az előadás közben fotók is készültek, melyeket james36 készített. Köszönöm james!
 |
| Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Helytörténeti klub vezetője megnyitja az előadást, háttérben az előadó. |
 |
| 1836-ban még a Szabó-telep területe így nézett ki,...tavas, mocsaras, lápos terület nagy erdőségekke. (Képiesen mondva a 12 órától 3 óráig menő út a mai Nagykőrösi út részlete) |
 |
| A képen Szabó-telep eredeti ősterületét látjuk, mai utcanév elnevezésekkel a határai: Nagykőrösi út - Magyar utca - Mártírok útja - Nagysándor József utca |
 |
| Szabó József birtokát, a Szabó-tanyát 1894-95-ben pestiek keresik fel parcellázás céljából, nemsokára a parcellázás elkezdődik. |
 |
| A fenti kép az előadáson vetítés közben... |
 |
| Az, hogy Szabó József hogy jutott hozzá a 104-105 holdas birtokhoz...erről 2 változat ismeretes: 1. 1868-ban a nyilvános Erzsébetfalva árverésen vette. 2. 1852-ben Édesapjától kapta ajándékba. A képen a Szabó-telep Jézus Szíve Plébániatemplom. |
 |
| 1882 évi térkép a mai Pesterzsébet birtokviszonyairól, Szabó József birtoka a 10. pozíciószámmal látható. |
2013. május 11., szombat
Szabó-telep története (1870)-1895-1945 (1.r. előad.)
(Előadásra meghívás)
Az előadás részletezése a cikksorozat 2. részében kezdődik!
2013. május 10., péntek
Feszület és Kis-Burma
Feszület és Kis-Burma
Ha a Határ úton megyünk a Mártírok útja felől a Nagykőrösi út (M5 bevezető) irányába, eljutunk a Köteles utca (volt Latinovics utca) "kereszteződéséhez" és egy szokatlan elágazást találunk, ugyanis jobbról még egy utca jön be, gyakorlatilag házszámok nélkül és ráadásul ferdén, ívelt iránnyal...mi lehet ez?
Ha a Határ úton megyünk a Mártírok útja felől a Nagykőrösi út (M5 bevezető) irányába, eljutunk a Köteles utca (volt Latinovics utca) "kereszteződéséhez" és egy szokatlan elágazást találunk, ugyanis jobbról még egy utca jön be, gyakorlatilag házszámok nélkül és ráadásul ferdén, ívelt iránnyal...mi lehet ez?
 |
| Az ún. T (csonka) kereszteződés ferencvárosi oldala felé a fűben egy szépen bekerített régi feszületet látunk, régi kőposztamensen. |
 |
| Napjainkban ott álltam meg szándékosan, hogy csináljak néhány képet és a blogomba ezt a kis cikket felrakjam, hogy érdekes... mennyi időt-vihart és rendszert átvészelt már az a kis kőkereszt, de még mindig ott áll rendületlenül...miért kellett oda kerülni egy keresztnek...igazában keresztezés sincsen és útelágazás sincs... |
 |
| Nézzünk csak meg egy régi 1918-as térképet. Ezen az 1918-as térképen azt látjuk, hogy a Latinovics utca és a Határ út rendesen egymásba csatlakozik, valójában nem is kereszteződés. Viszont a Mártírok útja és a Határ út, valamint a Vezér utca (mai Jókai Mór utca) és a Határ út keresztezik egymást. Mindkét két utca Ferencváros felé folytatódott...no de mi lett itt? |
 |
| A MÁV által 1877-1878 között helyezték üzembe a Ferencváros vasútállomást. A Ferencváros pályaudvar vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása lett és az ma is. Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, majd 1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az akkor új korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal. Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Bp. Józsefvárost, Bp. Keleti pu.-t, Kőbánya-felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. A pályaudvarba becsatlakozott egy Pesterzsébetet érintő vonal, a Kis-Burma vasútvonal is. Építésére a Magyar Királyi Államvasutak 1918-ban kötött szerződést. A Kis-Burma tehát Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (a mai M5 autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a MÁV 150-es vonalba. (A Burma-vasút alapvetően két vasútvonalat jelentett Budapesten; a Kis-Burma és Nagy-Burma nevű összekötő vágányokat. Ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezette el egyfajta kerülő úton. Kis-Burma: Ferencváros - Soroksár állomások között a Nagykőrösi út - Radnó utca - Vasút sor - Alsó Határ út útvonalon haladt. Nagy-Burma: Dél-Pestet átszelve a Szemeretelep mh. – Pestszentimre-felső – Soroksár állomások között.) A térkép évjárata 1923, itt már látszik a Latinovics utcánál és a Határ útnál az íves becsatlakozás a Bp. Ferencváros pályaudvar irányába. |
 |
| No'de miért kellett oda kerülni egy feszületnek ... igazában keresztezés sincsen és útelágazás sincs...mondjuk vasút azért valamikor volt itt... Nincs tudomásom arról, hogy miért került oda a kereszt, de én a következőket tudom feltételezni: Azt tudjuk, hogy a vasúti keresztezés miatt egy idő után sorompót is helyeztek oda, valamikor sorompókezelő őr is volt ott. De feltehetően sok szerencsétlenség történhetett a vasúti kereszteződés miatt...és ahogy ez meg szokott történni...emiatt oda kerülhetett egy feszület 1936-ban. |
 |
A régi vasúti sorompónál lévő Kőkereszt /Feszület/ anyaga műkő és alumínium. Alkotója ismeretlen. Felállítási ideje 1936.
A feszület posztamensén az alábbi felirat látható:
|
 | ||
| A fekete-fehér fotó kb. az 1960-70-as években készülhetett, a kép a Nagykőrösi út felé néz. A képen látszik a vasúti kereszteződés, a régi 13-as villamossal, megállóval, valamint látszik a sorompó kezelő bódéja a dupla sorompóval. A fotón jól látszik a Kőkereszt/Feszület is a sorompótól kissé balra. A 13-as villamossal jártam nappali középiskolába a Gyáli útra a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. Négy éven keresztül sokszor álltunk ott a villamossal hol az egyik, hol a másik irány felé és a villamosból közben néztem az ácsorgó autókat... és a sorompó témát az idő megoldotta... |
Ugyanis az 1980-as évek végétől kezdve a Bp. Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat és a melléktermékeikre épülő iparokat felszámolták. A Pesterzsébet és Kispest határán húzódó vonal használatát 1983 második negyedévében az M5 autópálya építése miatt leállították, ekkor a Nagykőrösi úti vágányokat (a párhuzamos 13-as és 51-es villamosét is) felszedték. A Soroksártól a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) kórházig tartó szakaszt iparvágányként hagyták meg egy építőanyag telep kiszolgálásához; forgalom itt az 1990-es évek közepéig volt. 2001-ben a MÁV 150-es vonal felújításakor a soroksári végét is felszedték a pályának; hogy a helyére kihúzóvágányt építsenek. A pálya megmaradt részeit 2006 tavaszán bontották el.
A Kis-Burma vasútvonalnak a Határ útba történő becsatlakozó útvonala megszűnt vasútvonalnak lenni, helyette az M5 csatlakozó útjává változott át.
 |
| A cikk kiegészítése Faluvégi topictárs hozzászólásából: "...2004-ben készítettem a képet, a kis Burma végéről. Akkor még létezett a soroksári szakasza, de már benőtte a susnyás. Egy földhányás védte attól hogy a vonat betévedjen a zöldbe". |
 |
| De a feszület szépen bekerítve és állandóan friss virágokkal ottmaradt és remélhetően örökké ott fog állni... |
2013. május 6., hétfő
Kossuth Lajos u. 18. Emléktábla avatás (3.r.)
A Kossuth Lajos u. 18. számú épület emléktábla avatásáról, mely épületet Pesterzsébeten szintén neves műépítészünk Óváry Arthur tervezett, részletes cikket írt Ilonka Mária újságírónő a Pesterzsébet újság április 28-i számában.
Tekintettel arra, hogy több helyre, pl. a "szomszédolós kerületeinkbe" is az újság feltehetően nem tud eljutni, a blogomba a Pesterzsébet újság cikkét kirakom.
Tekintettel arra, hogy több helyre, pl. a "szomszédolós kerületeinkbe" is az újság feltehetően nem tud eljutni, a blogomba a Pesterzsébet újság cikkét kirakom.
 |
| A cikk: "Emléktábla került a Kossuth Lajos utca 18. szám alá" |
 |
| A jobb olvashatóság kedvéért kinagyítva a cikk baloldali része |
 |
| A jobb olvashatóság kedvéért kinagyítva a cikk jobboldali része |
 |
| A vers, amelyet Wagner István írt Óváry Arthur tiszteletére és mely verset az emléktábla avatáson Wagner úr személyesen olvasott fel; erről a képet lásd a cikk 2. részében |
2013. április 19., péntek
Pesterzsébeti Kiserdő takarítás
A Kiserdőben megtartott takarítási akción mint pesterzsébeti állampolgár sok emberkével együtt jómagam is
részt vettem...
 |
| A fotók a saját gépemmel lettek készítve. Amikor az erdőben szedtük a hulladékot, oda nem vittem be a fotó aparátomat. Ennek megfelelően csak a gyülekezés helyszínén, ill. a munka utáni gulyás ebédnél készültek képek. |
 |
| A takarítási akció felhívása |
|
| Pihenés a munka után... |
 |
| A Csili igazgatója Várhalmi András volt a "lelkesítő hangosbemondó" |
 |
| Szervezések, egyeztetések a munka folyamán |
 |
| Az egyik lelkes városvédős takarító emberke... |
 |
| Készül a bográcsgulyás... |
 |
| Városvédős emberke üdítőt iszik... |
 |
| Készül a bográcsgulyás...de már készítik az ebédadagokat... |
 |
| Készül a bográcsgulyás...előadagok már a "pincér" tálcáján |
 |
| A városvédők csoportvezetője és a csoport budapesti küldötte már befalta a finom és ízletes gulyást...a munkától fáradtan és napsütötten néznek mint a moziban... :)) |
 | ||
| A "dolgozók" egy csoportja |
Jól sikerült a Kiserdő takarítási akció. A jókedvű fiatalok és a lelkes idősebb generáció is jól végezte szerintem munkáját, hangulatos volt az egész, érdemes volt elmenni!
2013. április 17., szerda
Múltunk hídjai (2.r., előadás)
A Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport és a Pesterzsébeti Múzeum szervezésében a Gaál Imre Galériában 2013. április 16-án kedden 17 órai kezdettel a "Múltunk hídjai " c. előadást láthatták az érdeklődők. Az előadó Tóth József Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész volt. Az előadáson igen sok ismert és sokunknak tán ismeretlen magyarországi hidakról hallottunk tartalmas beszámolót.
 |
| Óváry Gábor jobbról és az előadó Tóth József balról |
 |
| Kezdődik az előadás... |
 |
| Óváry Gábor bevezetőt mond... |
 |
| Az előadáson nem megyek végig, ahhoz ott kellett lenni, azonban néhány pillanatképet lehet látni az előadásból és a résztvevőkből. |
 |
| Ez a terem csodálatos...főként jó előadásnál és ha sokan vannak... |
 |
| A hallgatóság figyel... |
 |
| A cikk írója is éppen fotózik... |
 |
| A hallgatóság soraiban a pesterzsébeti városvédők csoportvezetője |
 |
| A hidak mellett a kapcsolódó értékekről is volt szó... |
 |
| A kis földalatti hídjáról is hallottunk... |
 |
| A kis földalatti hídja csodás fotón |
 |
| Az előadó egyik barátja is hozzászólt egyéni élménnyel kiegészítve az előadást |
 |
| Nagyon figyelte a hallgatóság a különböző időkben épült hidakat, melyek néhol el is veszítették tényleges funkciójukat, részben folyó-patak nélkül "száraz híd"-at képeznek már... |
 |
| Az előadó Tóth János előadását tartja... |
 |
| Valóban magyon sok érdekes és szép hídról hallottunk és láttunk képeket. A cikkhez a jóminőségű fotókat készítette Zehetmayer János barátom, (james, köszönöm a képeket!) a gyengébb fotókat jelen cikk írója követte el. |
 |
| Nepomuki Szent Jánosról is hallottunk. Nagyon pompás és jó előadás volt, esetenként humoros anekdótákkal is kiegészítve, köszönet!
|
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)