2015. február 27., péntek

Pesterzsébet, Csarnok tér


Kerületünk fontos része a Tátra tér, Csarnok tér, Piac tér, (kinek hogy tetszik...) ennek a történetével fogunk kicsit megismerkedni. Ahhoz, hogy ez megértsük, a régi időkből főként térképek segítségével fogunk tájékozódni...

1853. évi térkép. Puszta Gubacson északnyugati irányban fent jól látható a mai Határ út és Soroksári út találkozásánál a GUBACSI HATÁRCSÁRDA, mely 1550/1683-tól létezett a területen. További építmények: GUBACSI TÉGLAGYÁR kb. 1850-től, GRÁNER ÁBRAHÁM háza és a VEGYI GYÁR 1853-tól. További épületek a területen még nincsenek. Erzsébetfalva ekkor még nem létezik.
1868 július 10-én a nyilvános birtokvásárláson, ill. 1870 június 14-én árverésen sok pesti és vidéki polgár birtokokat-földeket vásárolt Puszta Gubacson. Birtokvázrajz 1870-ből. A dokumentum közepén pici írással látszik, hogy Pap(p) Lajos 2x5=10 hold földet, Kende Kánut pedig 5 hold földterületet vásárolt. A színes ráírásokat helymeghatározás céljából én vezettem rá a régi 1870-es vázrajzra.
1880. Erzsébetfalva és Kossuthfalva térképe, a nagyobb birtokok és helységek, utak kialakulása jól látható. Az alsó képen a mai Csarnok tér területe látható, balszélen a SUDA házi birtok, felső részen csíkban a mai Jókai Mór utca és Kiskosuti sarki Landau-Zyzda villa. A Suda telek és a csarnoki rész között a kialakult a mai Vas Gereben utca, Hosszú utca, Albert utca, Valéria utca házai...
Középtől jobboldalt látszik a mai Csarnok tér. Északnyugatról délkeletre húzódó dombvonulatok gátolják egész Erzsébetfalván és Kossuthfalván az utcák rendes kialakítását.
Az 1868. évi és1870 június 14-i árveréseken vehette kézdivásárhelyi Pap Lajos ezt a területet, (10 hold) amely a mai ún. csarnok terület javarésze és kisebb 5 holdas részt vett kölcsey Kende Kánut (figy. így van helyesen írva  a neve!!). Mindkettőjük neve látszik az 1882. évi térképeken.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese volt, Kufstein-i szabadulása után 1857 június 19. után 1868/70-ben Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a Csarnok (mai Csarnok lakótelep, Tátra téri lakótelep!)  javarészt az övé volt.” Kölcsey Kende Kánut a telken lévő dombján szőlőt ültetett, így lett a mellette húzódó utca neve Szőllőhegy utca, (így írták akkor az utca nevét!) mely halála után Kende Kanuth utca lett.
A felső részen a Kende birtok, az alsó részen Papp Lajos birtoka látható és házai, főbb épülete látható. Jobbról a mai Jókai Mór utca, az alsó részen a mai Kende Kanuth utca van.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után vette meg valamikor Pap Lajos örököseitől kölcsey Kende Kanuth a kb. teljes csarnok téri területet. Az 1905-ös térképen viszont már "volt Kende birtok" megjelölésű a terület. Birtokuktól balra húzódik a híres Rédeky Alajos birtoka.
1909. évi térképen a volt Kende birtok, a szőlősdomb látszik a térképen.
1919. évi térképen a volt Kende birtok.
 1928. évi térképen már megépült a Vásárcsarnok impozáns épülete és a Csarnok környékét részben rendezték, a magas szőlősdomb is folyamatosan elhordásra került.
1938. évi térképen teljesen kiépült a környék, látszik az Igló utca és a Dobsína utca is, (mai Szivacs utca), valamint a Tátra utca is látható. 
Felső kép: 1958. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.
Alsó kép:  1988. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.

2015. január 12., hétfő

Gubacsi Határcsárda és Akasztódomb

EREDETI RÉGI CSALÁDI FOTÓK A GUBACSI HATÁRCSÁRDÁRÓL ÉS RÉGI TÉRKÉPEK A CSÁRDA KÖRNYÉKÉRŐL. 
HELYSZÍN A SOROKSÁRI ÚT ÉS A HATÁR ÚT TALÁLKOZÁSA

A Gubacsi-Erzsébetfalvi akasztófa téma is érdekes dolog. Állítólag az 1700-as években a mai HÉV állomás helyén állt, de aztán 1850 körül már a Gubacsi Határcsárda után a Gubacsi elágazás és a mai LIDL és Gurító köré teszik az akasztófa helyét; ott volt az akasztófás domb és még mellette pedig egy nagy pocsolyás tóféle...ahová gondolom sok mindenfélét beledobáltak..A  PESTSZENTERZSÉBET Története könyv csak a Gubacsi elágazás után Gurítós dombot említi akasztófás dombnak.... Anyai Nagyapám ősei már 1850-től ott laktak a Gubacsi Határcsárdában, de Nagyapám és állítólag ősei csak a Gurító dombos akasztófát emlegették a kavicsos, kissé szemetes tóval... Ezzel kapcsolatosan írtam kis cikket és teszek fel néhány képet...
Ettvel Zoltán előadása a Gubacsi határcsárdáról a Csili Vízvári Teremben
 Régi leírás a Gubacsi Határcsárda környékén lévő 1850-es volt akasztódombról.

A Gubacsi Határcsárda közelében az anyai Üknagyapámék, Balogh László és felesége Határcsárda kertjének-gyümölcsösének a kerítése után, majd a hozzátartozó szántó után a Gubacsi út-Határ úti elágazás másik oldalán volt a Pest-megyei Délpesti Akasztódomb
Az, hogy mennyire veszélyes volt a környék, azt az is bizonyítja, hogy rengeteg betörésük volt betyároktól és rablóktól. Üknagyapámat egy alkalommal úgy megsebesítették fosztogató rablók és rokkanttá tették az 1870-es években, hogy egy ilyen sebesülésbe halt bele, Üknagymamámnak pedig 2 ujját levágták, mert csak úgy tudták róla levenni a 2 db rajta lévő gyűrűt...a karikagyűrűt és egy kísérő gyűrűt....Utána Üknagymamám sérülten vette át a Gubacsi határcsárda vezetését. Később Dédnagyapám Balogh Nándor a fia vette át a Csárda irányítását...
Néhány 1840 körüli térképrészlet a csárdáról, az akasztódombról, eredeti fotók scannelve a Csárdáról és a Csárdában dolgozó ősi családtagjaimról... A fotón a Csárda bejárati része előlnézetben.
A képen látszik a Csárda bejárata a Soroksári útról leágazva, a Csárda előtt kirakott nagy bazalt kockák vezettek a bejárathoz. A bejárat mellett ballra látható a házszám: (Soroksári út) 166, felül középen anyai Dédnagyapám neve kiírva "BALOGH NÁNDOR!"
Nagyapám és egyik testvére a hátsó 50 fős lóistállók egyik bejáratánál...
A Gubacsi Határcsárda hátsó udvara,a híres 1550 körül épült nagy gémeskút is látszik...

A GUBACSI HATÁRCSÁRDA HELYÉN A SOROKSÁRI ÚT ÉS A HATÁR ÚT SARKÁN MA BENZINKÚT VAN...A TERÜLET EGYKOR KITERJEDT A HAZAI KULTÚRHÁZ ÉS A GYÁRAK KEZDETI VONALÁRA...

(Összeállította Ettvel Zoltán,a fotók eredeti családi fotók, szándékosan elektronikusan "ETTVEL"  felirattal ellátva bizonyos védettség szempontjából)

2014. december 26., péntek

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 2015. évi program

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 
2015. évi program


(bejegyezte: Ettvel Zoltán)

Csili Művelődési Központ helytörténeti klubjának 2015. évi találkozói


A Csili Művelődési Központ helytörténeti klubjának 2015. évi találkozói

 (bejegyezte: Ettvel Zoltán)

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport Közgyűlés 2014.03.03.


2014. december 2-án a Budapesti Városvédő Egyesület pesterzsébeti csoportja 74 százalékos részvétel mellett megtartotta az évet lezáró közgyűlését.
BESZÁMOLÓ a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 2014. évi tevékenységéről

Ebben az évben két fontos jubileumi évfordulót kellett figyelembe venni, Pesterzsébet várossá nyilvánításának 90, valamint Ybl Miklós születésének 200. évfordulóját.
Első előadásunk 2014. március 25-én lett megtartva Magyarország legszebb kastélyai témakörben. Az előadás során 24 épület került bemutatásra, amelynek többsége Ybl Miklós tervei alapján épült meg. A kastélyok tervezői, tulajdonosai és vendégei történelmi személyek voltak, így a résztvevők betekintést nyerhettek a magyar történelem egyes szakaszaiba és a személyeken keresztül településünk történelmébe (Szent Erzsébet, Szent Lajos, Sissi). A kastélyokat Magyarország legszebb parkjai és tájai vették körül, melyek földrajzi tájékozódást is jelenthettek a jelenlévők számára.

Második előadásunk 2014. május 27-én volt, Trummer Tamás, Pesterzsébet főépítésze, Pesterzsébet építészetének múltjáról és utak, parkok és egyéb területek fejlesztésének lehetőségeiről tartott fórumot.
Augusztus 31-én csatlakoztunk a kossuthfalvi búcsú körmenethez, majd a templomban vetített képes előadás során bemutattuk a magyar kereszténység ezer éves történelmét, amelyben a résztvevők megtekinthették Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Diego Velázquez, El Greco és Peter Paul Rubens egyházi tartalmú festményeit is.


A következő két összejövetelünk előadója Ettvel Zoltán volt, szeptember 30-án a Vízvári László teremben „A Suda család településünk érdekében” címmel tartott előadást, majd október 15-én a Bíró Mihály utcai Szabó Ervin Könyvtárban – a könyvtárral közösen – tartunk rendkívüli összejövetelt, itt Ettvel Zoltán Pesterzsébet történetét mutatta be.

A városvédők tevékenységéhez kapcsolható az a film, amely Pesterzsébet várossá nyilvánításának 90., Ybl Miklós születésének 200., valamint Óváry Arthur pesterzsébeti építész születésének 130. évfordulójára készült. A Budapesti Városvédő Egyesület ajánlat alapján 230 000 Ft + ÁFA összegben önkormányzati támogatásra pályázott. A pályázat tárgya egy film volt, amely Óváry Arthur munkásságán keresztül mutatja be Pesterzsébet múltját és jelenét. Öt hónap után 2014. május 7-én az önkormányzat és a Budapesti Városvédő Egyesület között támogatási szerződés jött létre, de ekkor már a film forgatásának szakmai lehetőségei a növényzet takarása miatt nem voltak optimálisak.
A 45 perces film két hét alatt elkészült és a DVD-n és Blu-ray adathordozón megjelent mű május 27-én bemutatásra került. A film jelentősége abban áll, hogy Pesterzsébetről korábban film még nem készült és az érdeklődő családok számára településünk múltja egyszerűen és látványosan felidézhető.
A film kellő nyilvánosságot nem kapott. A film kereskedelmi forgalomban nem kapható, a forgalmazást és az esetleges további gyártást a Budapesti Városvédő Egyesület (1126 Budapest, Szoboszlai u. 2-4. Telefon / fax: 06-1-321-1696) végzi. A filmből 92 db adathordozó került legyártásra, az Egyesület ezeket értékesítette, jelenleg raktáron lévő filmmel csak a Pesterzsébet Önkormányzata rendelkezik.

A Főváros Önkormányzata ebben az évben is kijelölt újabb 4 db védett épületet, így a pesterzsébeti védett épületek száma 10, ebből három épület, a Kossuth Lajos u. 18, az evangélikus templom és a templomhoz tartozó parókia Óváry Arthur tervei alapján készült. Az újabb 4 épületnek is elkészítettük a kataszteri nyilvántartását adatlapok, leírások, tervek, fotók formájában.
Pesterzsébet lakói az újságcikkeink, szórólapjaink és az internet alapján tájékozódhatnak tevékenységeinkről. Összejöveteleinket a tagság egy része és a szimpatizánsok jelenlétükkel támogatták. Emléktábláinkkal, kutatásainkkal, az Épületlátogató sétáinkkal és a Pesterzsébetről szóló film terjesztésével maradandó emlékeket állítottunk gyermekeink, unokáink számára. 
A beszámolót összeállította: Óváry Gábor csoportvezető

(A cikket bejegyezte: Ettvel Zoltán BVE Pesterzsébeti csoport budapesti küldötte)