Gubacsi Határcsárda Erzsébetfalva kiindulópontja… (2.r.)

 

Előző részben összegyűjtöttem a Gubacsi Határcsárdával kapcsolatos eddigi linkeket, melyek elolvasását javasoltam az olvasóknak, most tehát tovább Gubacsi Határcsárda témában.

Benyovszky Tóth Anita, a Pesterzsébeti Múzeum egyik munkatársa az Erzsébetfalvi Közlöny 1900. év májusi számában talált egy érdekes cikket a Gubacsi Határcsárdáról. A cikk james-en keresztül hozzám is eljutott és Anita emil-es hozzájárulásával ezt a cikket-írást szeretném ismertetni a blogomban.
A cikk fotója (itt az első 2 oldal) mellékelve van; az egykori eredeti írás szerint pontosan  le van írva a nehezen olvashatóság miatt. A leírás az eredeti régi stílus szerint lett lelírva, ahogy annak idején 1900-ban valóban megjelent, tehát nem a mostani nyelvtani helyesírás szerintiek az írottak.

A cikkhez kiegészítésül mellékeltem 2 régi térképet, továbbá a "Pestszenterzsébet... története" c. 1936-ban megjelent könyvből egy kis kivonatos részt Gubacs történetéhez, ahol a Gubacsi Határcsárda is meg van említve, mint sokáig a környék egyetlen (valamire való) épülete. 
(megj: Horthy Miklós út = Soroksári út)
A térképeknél az 1845-ös térképet james látta el kiegészítő szöveggel, a másik kép 1893 évi régi színes térképrészlet, mely levéltári részlet.
Mellékeltem még a cikkhez Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottságának már egy mai formára átrakott kivonatos jegyzőkönyvét, mely a Gubacsi Határcsárda 1872-1875 évi 3 éves bérléséről szól Üknagyapám, Balogh László (és neje Balogh Lászlóné) részére, akikről az 1900-as Erzsébetfalvai Közlöny a régebbi időkre, 1870-1875 tájára visszamenően fog majd megemlékezni.
Mellékeltem továbbá Balogh László Üknagyapám 1872 április 25-én írt Haszonbérleti Szerződés Kérvény részletét, a könnyebb olvashatóság miatt leírom annak is egyik legfontosabb részletét:

Kivonat az 1872-es Haszonbérleti Szerződés-ből:

 „…egyrészt szab. kir. Pestvárosa mint haszonbérbeadó, másrészt Balogh László mint haszonbérbevevő között a soroksári határkorcsma haszonbérlete iránt következőleg köttetett:
1.) Szabad Királyi Pestvárosa Balogh Lászlónak bérbeadja a soroksári út mellett fekvő egy konyha, négy tágas szoba, két étkamra és istállókból álló ugy nevezett gubacsi vagy soroksári határkorcsmát, hozzátartozó tíz hold szántófölddel együtt három évre, azaz 1872 évi november hó 1.-étől 1875 évi október hó végéig.-… 

                         …kelt Pesten 1872 évi ápril hó 25-én..."

(Fővárosi Levéltárból levéltári kutatásaim alapján hivatalosan másoltattam)

A továbbiakban kékkel a régi Erzsébetfalvai Közlöny első részét olvashatjuk.

"Erzsébetfalvai Közlöny 1900. május 6-án.

TÁRCZA
Mégis csak jobb volt régen.
(Az olcsó világból.)
― Az „Erzsébetfalvai Közlöny” eredeti tárczája. ―

Irta : Leitner Pál.

Olcsó világ!
    Ez alatt a két szó alatt nem a mostani Erzsébetfalva és környéke értendő.
    Nem bizony !
    Itt olcsó világról szó sem lehet! Méreg drága minden. Különösen Erzsébetfalván.
    Sajnos, de ugy van!
    Miért van ez igy? Kicsoda tehet róla és mi az oka a drágaságnak?
    E kérdésre majd máskor adjuk meg a feleletet. De most legyünk őszinték.
    Valamikor, diák-koromban, ezen a tájékon is olcsó volt minden: bor; hus, kenyér, tojás, csirke, kácsa, liba és más egyéb, az ember táplálására czikk. No de:
                                                Emmár nagyon is régen vótt!
                                                Talán bizony igaz sö vótt!
     Erzsébetfalván és környékén az Olcsó Jánosok nemes gárdája már régen kipusztult.
    Sokan elhagyták e Siralom völgyét, hol ama bizonyos egyházi ének szerint ― csak „nyavalygunk”.
    Sokan az olcsó Jánosok közül eltüntek e vidékről ugy, hogy a hírüket sem hallja az ember.
   Mások pedig jól megszedték magukat aztán „bankróttot” csináltak és Amerikába vitorláztak; vagy pedig Cseh- és Morvaországba, fatornyos hazájukba zónáztak…..
   Mert ilyen emberek is lakták valamikor e vidéket. Ide jöttek. Letelepedtek. Bor- és sörházat vagy kereskedést nyitottak. Ezen a réven és a földekkel való spekuláczióval pénzt szereztek és aztán mikor a vagyonuk már nem fért el abban a bizonyos kendőben, a melylyel ide jöttek, faképnél hagytak bennünket. Elsompolyogtak, mint a tolvajok.
   Haza mentek valahova Csaszlauba, Komottauba, Troppauba vagy Jangbunzlauba, hogy a „bolond magyaroktól” összeharácsolt pénzüknek a gyümölcséből vigan: pecsenye és bór mellett élhessenek és nyugodtan tölthessék el hátralévő napjaikat abban a „Hérmathban”-ban, a hol azelőtt krumplival sem lakhattak jól."

(A cikksorozat 3. részében folytatom a Gubacsi Határcsárda témában a cikksorozatot…)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Gubacsi Határcsárda...Erzsébetfalva kiindulópont...(1.r.)

2011 május 10-én a Csili Helytörténeti Klub szervezésében előadást tartottam az 1683/(1550) -ban épített Gubacsi Határcsárdá-ról. 

A Határcsárdát őseim több mint 70 éven át üzemeltették leszármazottakon keresztül 1854 és 1924 között.

A Határcsárda azért érdekes erzsébeti vonatkozásban mert ettől a már régóta ott álló Gubacsi Határcsárdá-tól és pesthatári határkőtől kiindulva mérték ki Erzsébetfalva legelső 3 épületét az 1850-es évek elején.

A Határcsárda mindig szervesen kapcsolódott Erzsébetfalva, sőt Kossuthfalva kialakulásához és fejlődéséhez is…

 Az előadásomat megelőzte az a tény, hogy 2009 decemberében james a Fal-Art blogjában megjelentetett egy cikket a Gubacsi Határcsárdáról, majd azt követően nem sokkal bekapcsolódtam a témába és folyamatosan küldtem el james-nak a Határcsárdával kapcsolatos régi családi képeket és kapcsolódó dokumentumokat, melyeket ő több részben a blogjában megjelentetett.

Aztán úgy hozta az élet, hogy felkérést kaptam a Helytörténeti Klub vezetőjétől a Gubacsi Határcsárda előadás megtartására.
Az előadáson telt ház volt…aztán többen még érdeklődtek és jelezték, hogy az előadásra különböző elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni, továbbá határon kívüli érdeklődés is volt, valamint azóta néhány egyéb adat is összegyűlt. 

Ezért döntöttem úgy, hogy néhány fontosabb vagy kevésbé ismert részletet vagy újként felmerült dolgot megjelentetek itt a Pesterzsébeti Érdekes blogomban.

Emlékeztetőnek az előadásról teszek ki egy képet, valamint a Gubacsi Határcsárdáról a nagyapám által 1909-ben készített előlnézeti indító képet, valamint egy-egy 1850 és 1870-es térképrészletet a Határcsárda környékéről. (mindkét régi térképet szándékosan úgy fordítottam, hogy északi irányba égtájhelyes fekvésben legyenek, tehát felül van Pest)
Itt éltek anyai ükiszüleim, itt éltek Dédnagyapámék, Nagyapám.
Nagyapám is tehát itt a Határcsárdában nevelkedett és lakott, innét járt Erzsébetfalva első magániskolájába a Posta utcába, édesanyja és édesapja is itt haltak meg a Gubacsi Határcsárdában ill. Erzsébetfalván-Kossuthfalván, innen vonult be az I. világháborúba katonának, stb…

Első nekifutásra most összegyűjtöttem a Gubacsi Határcsárdával kapcsolatos szükséges eddigi linkeket, melyek célszerű elolvasását-átnézését javaslom az olvasóknak, hogy a továbbiakban jobban képben lehessünk.

A Gubacsi Határcsárda történetének eddigi cikkjei-linkjei sorrendben tehát a következők, melyek james Fal-Art blogjában találhatók:

Gubacsi Határcsárda 1
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 2
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/hatarcsarda-gubacsi-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 3
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda3.html

Gubacsi Határcsárda történetéhez.
http://fal-art.blogspot.com/2010_01_01_archive.html

Lővészárok, Isonzó 1917
http://fal-art.blogspot.com/2010/02/loveszarok-isonzo-1917.html

Egy fotó, és egy kiegészítés…
http://fal-art.blogspot.com/2010/03/egy-foto-es-egy-kiegeszites.html

Dokumentum melléklet
http://fal-art.blogspot.com/2010/03/dokumentum-melleklet.html

Csili, Ettvel Zoltán a Gubacsi Határcsárda.
http://fal-art.blogspot.com/2011/05/csili-ettvel-zoltan-gubacsi-hatarcsarda.html

A Gubacsi Határcsárda története
http://fal-art.blogspot.com/2011/05/gubacsi-hatarcsarda-tortenete.html


A következő 2. részben folytatom a Gubacsi Határcsárda témában a cikksorozatot…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Vécsey Károly és az aradi vértanúk (+kieg.)

Jelen cikkem most kivételesen nem erzsébeti történelmi érdekességek kutatása, hanem megemlékezés jellegű.

2011 október 6-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Vécsey lakótelepen találkoztunk elég sokan egy ünnepélyen, az aradi vértanúk emlékére készült ünnepségen vettünk részt.

Mindannyian tudjuk, hogy 1849 október 6-án az aradi várnál végeztette ki Haynau az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc dicső tábornokait.

A Vécsey lakótelepen az aradi vértanúk emlékére egy emlékkő van elhelyezve, ennél az emlékkőnél régóta minden évben van korhű öltözékekkel, énekekkel ünnepélyes koszorúzás. 

Ez az ünnepség most is szép volt és nagyon emlékezetes.

A szabadságharc hazafiai és tábornokai emlékére Kossuthfalva alapításakor az alapítók sok utcát neveztek el híres 48-as hazafiainkról. 

Nagyon híres tábornokunk volt gróf Vécsey Károly is.
 

Itt emelem ki, hogy az aradi 13-ról a napokban a „Pesterzsébet a Hazám” topicban „árpádutca” nevű topictársunk megemlékezett, a hozzászólásában képeket is feltett, ahol a Vécsey lakótelepen található emlékmű fotója is látható.

Nem ismertetem tehát most itt részletesen a 48-as tábornokok tetteit, sok helyen elolvasható, azonban Vécsey tábornokról írok néhány szót.
Annyit jó tudnunk, hogy a Vécsey család, talán a legősibb történelmi nemesi családok egyike, olvastam, hogy az ősi Aba nemzetségből valók. A család tagjai a haza szolgálatában az idők folyamán különböző nemesi címeket kaptak. A Vécsey-ek nemesi rang szerint három ágra tagolódtak - grófi, bárói és köznemesi - és a történelem viharai között mindig is fontos feladatuknak tekintették az ország ügyeiben való szerepvállalást.


A grófi ág legismertebb alakja Vécsey Károly tábornok, aki az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc során szerzett elévülhetetlen érdemeket és halt mártírhalált Aradon. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Vécsey  tábornokot a helyi délvidéki aradi-temesvári csatái miatt az aradi vesztőhelyen szándékosan utolsónak végezték ki az osztrákok, végig kellett néznie társai kivégzését-akasztását. Solton gróf Vécsey Károly mellszobrára az alábbi írás van bevésve:

"A 13. aradi vértanú, (ez után Gróf Vécsey Károly aláírása látható) ki az előtte kivégzett Damjanich tábornok kezét megcsókolta"

Néhány emlékeztető képet a cikkemhez összegyűjtöttem, hogy emlékezzünk az 1848-49-es szabadságharcra és a dicső honvédeinkre, az irányító államférfiakra, tábornokokra.
Képek láthatók az aradi emlékművekről, a szabadságharc vértanú tábornokairól, a solti Vécsey házról, valamint a Vécsey család címere is látható, ez a címer van kitéve a solti ház homlokzatára, mely Vécsey ház most Vécsey Könyvtár.

Az érdekesség kedvéért, a körülmények elképzeléséhez feltettem egy nagyon régi, kb. 1800-ból való térképet az Aradi várról (Alte festung ARRAD=Régi aradi erőd-vár)) és látszik, ahogy az erődöt szinte félszigetszerűen körülfogja a Maros. Hát ez az aradi erőd  bizony nem akármi...

Bescanneltem egy képet a „A szabadságharc csatái” című eredeti dokumentum másolatokkal teli kedvenc könyvemből (a könyvben pl. az aradi kivégzési ítélet is németben eredeti fotónagyságban olvasható). Ezen a képen négy tábornok képe látható, köztük a szintén utcanévadónk Nagy-Sándor (Nagysándor) Józsefé is és gróf Vécsey Károly is látható.

Az egyik képen az aradi 13 vértanú látható, mely Barabás Miklós litográfiája:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Dicsőség hőseinknek!

Kiegészítés "tojpli" topictársunknak itt a blogban írt hozzászólása alapján:

Tojplinak a hozzászólásában nagyon igaza van, a helyesírásokat sokan nem tudjuk rendesen, pedig családneveket nem szokás átfordítani, ehhez például:
1.) A Wikipédia szerint: "...Knezić Károly (Karlo Knezić, gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik) Veliki Grđevac Horvátország..."-ban született.
2.) Szintén a Wikipédia szerint: 

"Poeltenberg Ernő lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő)  honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike...

...Neve Pöltenberg alakban is előfordul, azonban az a változat helytelen, saját nevét maga is Poeltenbergnek írta..."

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (7.bef.r.+1.kieg.+2.kieg.)

Gráner Ábrahám lakóháza Erzsébetfalva első lakóháza…hogy hol is volt, ugye ez több folytatáson keresztül téma volt…Gráner Ábrahám lakóháza tehát nagy valószínűséggel 1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári út elején építették a házát.

Azt hittem a múltkor, hogy már befejeztem a sorozatot, de volt egy fontos dolog, ami nem hagyott nyugodni...lehet hogy butaság, de...

A cikksorozatomban az alapvető gondom ugyanis az volt, hogy sehol nem találtam egy olyan régi térképet, vagy valamilyen rajzot, dokumentumot, leírást, ahol be lett volna egyértelműen jelölve, hogy hol volt valóban Gráner Ábrahám lakóháza, ez a híres első erzsébeti lakóház...

Megmondom őszintén, nem hagyott nyugodnia dolog;…”tekon” topictársam egy küldött emilben részben megerősített, hogy valóban arra lehetett, de senki más nem mondott bármi konkrétumot…Tehát úgy konkrétan nem cáfolta, nem is erősítette meg senki, hogy egyértelműen ott lehetett a Gráner ház, ahová gondoltam…

És akkor itt van most egy 1882-es térképrészlet…ezt találtam nem kevés keresgélés és nyomozgatás után… 

Az itteni számozás szerint ez a Soroksári út 5. szám (némi átszámozás látszik, de az nem lényeg) és ez az a ház…erre gondoltam eddig is...De itt határozottan be is van írva kétszer is, hogy ki lakott ezen a telken.... Egyszer tintával olvashatóan, hogy "Graner Abraham" és kicsit alul jobbra mégegyszer látszik a név, ugyanazzal a kézírással, hogy "Graner Abr"... És ezt beírták kb. 129 évvel ezelőtt, hogy Graner...
Tehát az első ház az volt, ami látszik is egy 1866-os térképen, hogy a Gubacsi Határcsárdához (a térképen "Határkorcsma" beírás szerepel) és a Pest-Gubacs 1738 határkőhöz kimérték a Gráner Házat… 

Látszik egy 1879-es térkép is, ahol szintén jól látható az első Gráner Ház, mely feltehetően tehát az első Gráner ház volt...Na'most a rajzok azt mutatják szerintem, hogy amikor már gazdagabbak voltak, akkor épült feltehetően egy másik Ház is, egészen ráépülve már a Soroksári útra, amely már főként üzleti célokat is szolgált. Emlékeztetőül beteszem az 1936-os fotót, mely már szerepelt a cikksorozatban, ezt csak a teljesség kedvéért említem.
(A térképek szándékosan lettek egyezően kb. É-D irányba fordítva, hogy jobban azonosíthatóak legyenek, ezért az 1866-os sárgás dokumentum eredeti mérete miatt levágottan jelenik meg)

Ezzel a 7 részes Gráner sorozat úgy gondolom tényleg befejeződött, de ha valaki még tudna érdekességeket a témával kapcsolatban, azt szívesen veszem és megpróbálom a blogon keresztül közkinccsé tenni. 

Egyben megköszönöm figyelmeteket, a blogot olvasók látogatását, érdeklődését és Anita, james 36, Gyula, Dodó, Már-Kos hozzászólásait.

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Anita hozzászólása alapján jelen 7. rész cikkének 1. kiegészítése térképpel:

Egyik szorgalmas topictársunk-bloghozzászólónk Anita itt az alapcikkhez hozzászólásában írta a következőket:

„…hogy meg kell erősíteni a házszámot. Amit én tudok, hogy az 1900. márc. 11-i Erzsébetfalvai Közlönyben az Izraelita Hitközségi Iroda címe: Soroksári út 5-ként van megjelölve. És ez az iroda a Gráner-házban volt…”

Hogy ez mennyire igaz, kinagyítottam az idevonatkozó részt az 1882-es térképrészletből, (lásd felülről a második színes nagyított képet) hogy valóban a Soroksári út 5-ös  
Gráner telken fekete sraffozással meg is jelenik egy izraelita 6-os csillag, 
melyből még egyértelműbb, hogy ott valóban izraelita iroda lehetett!

Anita E-mail-je szerinti 7. rész 2. kiegészítése fotóval

"...Ezzel a 7 részes Gráner sorozat úgy gondolom tényleg befejeződött..."
Ezt írtam a jómúltkorjában, de a Gráner sorozatra aztán sok hozzászólás érkezett...és így született az első...és most még itt van egy második kiegészítés is...
Ugyanis szorgalmas topictársunk-bloghozzászólónk Benyovszky Tóth Anita küldött egy E-mail-t részemre, melynek tartalma egy rendkívül értékes fotó.  
(A fotó a Pesterzsébeti Múzeum anyagához tartozik.)

A kép Graner Sándort ábrázolja, a fotó szerintem ránézésre kb. az 1890-as években készülhetett. 

 A képhez tartozó kép alatti szöveg:
"Graner Sánor, az izr. hitközség elnöke és ker. képviselő, Erzsébetfalva"

Nagyon köszönöm Anita a kiegészítéseidet és a fotó meg ritka csoda...Gráner Sándorról képet eddig sehol nem láttunk...A fotó igazi nagy meglepetés volt.

Zoltán

Pesterzsébeti épületlátogató séta Óváry Gáborral

A Kultúrális Örökség Napjaira vonatkozó 1000 magyar épület bemutatását tartalmazó országos rendezvényhez kapcsolódóan a BUDAPESTI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET Pesterzsébeti Csoportja ingyenes épületlátogató sétát szervezett  2011. szeptember 17-én szombaton 16 óra 30 perces kezdettel.
Az épületlátogató séta a "Budapest legszebb főutcája" címet viselő Kossuth Lajos utca, a mi KOSUTI-nk néhány romantikus épületére szerveződött, melynek indulási helye a Pesterzsébeti Múzeum volt. Az Egyesület képviseletében a sétát vezette és az épületeket bemutatta: Óváry Gábor.

A sétán Óváry Gáboron kívül több híresség mellett részt vett D. Udvary Ildikó, a Pesterzsébeti Múzeumok igazgatója, Skaper Brigitta a Pesterzsébeti Múzeumok múzeológusa és Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője, valamint meghívottak, vendégek, szakemberek.
A sétát vezető Óváry Gábor az egykori híres erzsébeti műépítész tervező Óváry Arthur unokája.

A látogatható épületek és kulturális örökségek a következők voltak:
1. Pesterzsébeti Múzeum (1201 Bpest., Baross u. 53.) neogót villaépület, bemutatásra került a Helytörténeti Kiállítás.
2. Pesterzsébet Kossuth Lajos u. 18., egyemeletes neobarokk társasház.
3. Pesterzsébeti Városháza a magyar szecessió fénykorából, bemutatásra került a Díszterem monumentális festménye, Rátkay Endre 1956-ban készített Szinopszis című alkotása. A városházán Óváry Gábor előadását Komoróczy úr is kiegészítette
4. Ipartestületi Székház (1203 Bp. Kossuth Lajos u. 49.), jelenlegi neve: Korona Irodaház. Az épület stílusa art-deco, amely a fény és az elegancia stílusa. Az épület romantikáját a régi emlékek, szereplések, színházi előadások és bálok jelentik.
5. Gaál Imre Galéria (1203 Bp. Kossuth Lajos u. 39.) A városalapító Suda János és családjának egykori lakása, melynek nagytermében helyi kulturális örökségeink, épületek és képzőművészeti alkotások kerültek bemutatásra 20 perces vetített képes előadás formájában.  

Kifejezetten érdekes volt, hogy Óváry Gábor olyan vetített képeket mutatott be, hogy lehetett látni fekete-fehéren a régi Kosuti épületeit, és mellette egyből színesben látszott az is, hogy most hogyan néz ki az a bizonyos régi helyszín, hogyan alakult át.

A felsorolt és megtekinthető épületek a századforduló, illetve a két világháború közötti időszakban épült alkotások. 
(Az egyik képen a Fal-Art blogtulaj "james 36" is látszik.)

Köszönjük a rendkívül érdekes és értékes épületvezetést, a részletes ismertető előadást a Rendezőknek és Óváry Gábornak, felejthetetlen élmény volt.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

Templom tértől Attila utcáig

A Templom tértől a Baross utcán át az Attila utcáig címmel előadást hallottunk 2011 szeptember 13-án, ma kedden a Csili Vízvári termében.

Az előadás megtartására Ferenczi Mária lett meghirdetve, de ő sajnos komoly betegség miatt nem tudott részt venni, azonban előadását teljes részletességgel megírta és összeállította.

Az előadás szöveges részét Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője olvasta fel-ismertette, őt látni jobboldalt az előadás tartása közben az egyik képen.

Az előadást projektoros vetítővel kivetített képek kísérték.

Képeket láttunk a régi eredeti Templom-ról, Erzsébetfalva első katolikus templomáról, melyet 1876-ban építettek és 1913-ban bontottak le, néhány évvel azután, hogy a régi Piac téren (ma Szent Erzsébet tér) az új templom felépült. Láttuk képen a régi templom emlékére készült kőposztamensen készült emléktáblát is, felirata az alábbi: "Isten dicsőségére és az eredeti Erzsébeti Templom emlékére újra állíttatta Pintér Gyula"

Vetítettek képeket az Attila utcai  iskoláról (József Attila Iskola), a régi igazgatókról, az iskola tanárairól és az iskola régi híres diákjairól is hallottunk.  Megismertük az iskola történetét és elért eredményeit, sportversenyeket és Erdély-Csíkszereda kapcsolatokról is hallottunk.  Az iskola tanulói a II. világháború előtt is már "Attila" felirattal a mezükön indultak a sportversenyeken. Érdekes volt látni a régi 1950-60-70-es években az úttörő táboros kirándulásokat, vetélkedőket és egyéb emlékeket is.

Az előadás végén lehetőség volt könyvet is vásárolni az iskoláról.

Az előadás biztosan különösen érdekelte azokat, akik a közvetlen környéken laktak-laknak, pl. "tojpli" topictárs és biztos vagyok benne, hogy a már régóta Kanadában élő régi erzsébeti "Attilás" nicknevű topictársunknnak is különösen érdekes lett volna.

Tartalmas, érdekes előadás volt, alaposan kidolgozva.

Köszönjük az előadást a megtartóknak, rendezőknek és Ferenczi Máriának teljes gyógyulást kívánunk.

(Megj: a kirakott képek előadás közben mobiltelommal készültek)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)